Válaszolt az MSZP-s támogatással induló ex-fideszes politikus, Mellár Tamás Kellermayer Miklós levelére.
Kedves Miklós!
Nagyon köszönöm, hogy aggódsz lelki üdvömért, amelyet minden bizonnyal önzetlen segítőkészség motivált. Azt már kevésbé értem, hogy aggódásodat, első körben miért nem velem osztottad meg, miért fordultál rögtön a nyilvánossághoz. De ha már így esett, akkor én sem privát, hanem nyílt levélben válaszolok Neked.
Leveledben azt írod, hogy mindaz, amit mostanában teszek az „ártó és megbotránkoztató”. Fondorlatos támadásról beszélsz az élet forrása Krisztus, Európa és Magyarország ellen. Azt is leírod, hogy én most nem a védők, hanem a védőket támadók közé álltam. Semmilyen konkrét kapaszkodót nem adsz arra nézvést, hogy konkrétan mire és kikre gondolsz. Így aztán az sem világos számomra, hogy milyen vallási, vagy erkölcsi értékek megsértését kéred rajtam számon. Jobb híján tehát találgatok.
Egész eddigi életemben igyekeztem az egyházi tanításoknak megfelelően élni, elfogadtam a két legfőbb parancsolatot (szeresd Istenedet és szeresd a te felebarátodat). Azonban olyan kitételt sehol sem találtam a Bibliában, hogy azokat a felebarátaimat ne szeressem, akik nem fehér bőrűek, arabok, muszlimok, zsidók stb. Én úgy gondolom, hogy a Jóisten minden embert egyenlőnek teremtett, egyetlen nép sem vindikálhat magának különleges jogokat, nem tekintheti magát felsőbbrendűnek. Az irgalmas szamaritánus története elég egyértelműen rávilágít arra, hogy nem dönthetjük el, ki a felebarátunk és ki az ellenségünk, aki segítségre szorul annak válogatás nélkül segítenünk kell. Keresztény (keresztyén) ember nem gyűlölhet senkit és nem biztathat gyűlöletre, megbélyegzésre, faji vagy vallási indokok alapján.
Azt írod leveledben, hogy én hűtlen lettem a korábbi évtizedekben vallott nézeteimhez. Konkrétumok hiányában ismét csak találgatok. Én mindig is kiálltam a polgári demokrácia, a piacgazdaság megvalósítása, az ország nyugati gazdasági integrációja és atlantista elköteleződése mellett. 2010 előtt még a Fidesz és a korábbi Orbán-kormány is ezeket az elveket vallotta (ez jól dokumentálható, az orosz csapatok kivonásának követelésétől, az EU és Nato csatlakozáson át, a polgári Magyarország megteremtésének programjáig). 2010 után azonban a kormány folyamatosan letért erről az útról és a demokrácia helyett illiberális államot, a jól működő piacgazdaság helyett oligarchák hűbéri rendszerét alakította ki. A nyugat európai gazdasági rendszerbe való beilleszkedésünk helyett, Brüsszellel való folyamatos harc van napirenden és a sehova nem vezető keleti és déli nyitás. 1989-ben Orbán Viktor még az orosz csapatok mihamarabbi kivonását hirdette, ma pedig ő lett a leghűségesebb csatlósa Putyinnak (a Nato vezetése már nem oszt meg velünk bizalmas katonai információkat, mert attól félnek, hogy azokat átadjuk az oroszoknak). A sort még tovább lehetne folytatni, de talán ebből is látszik, hogy ki árulta el a korábban vallott értékeit.
Azt is írod leveledben, hogy „két úrnak szolgálni nem lehet”. Mélységesen egyetértek ezzel, éppen e miatt léptem ki 2011 márciusában a Századvég Gazdaságkutató Intézetből. Ugyanis nem voltam hajlandó pénzért feladni az elveimet. Miért gondolod, hogy ha akkor szakítani tudtam a jól fizető, stabil kormányoldali állásommal, akkor most pusztán a pénzért beállok a valószínűsíthetően gyenge anyagi lábakon álló és kevés győzelmi eséllyel rendelkező ellenzékhez. Én sehova sem álltam be, függetlenként indulok az áprilisi választáson. Azért függetlenként, mert az ellenzéki pártok értékrendjével kapcsolatban is vannak kifogásaim és azért, hogy legyen széleskörű összefogás a Fidesz leváltására, mert ma ez jelenti a legnagyobb veszélyt az országnak. Eddig kilenc párt jelezte, hogy támogatja jelöltségemet, remélem számuk a későbbiekben még tovább fog gyarapodni.
Én is hiszem, amint Te is, hogy az Isten ítélőszéke előtt majd felelni kell tetteinkért. Nem vagyok bűntelen, mint ahogyan senki emberfia nem az, sok hibát is elkövettem életemben (legutóbb például azt, hogy 2010-ben még a Fideszt támogattam). Törekedtem rá, hogy a tévedéseimet bevalljam, hogy a hibáimat kijavítsam. Olyant azonban soha nem tettem, hogy az elveimmel és meggyőződésemmel szemben pénzért beálltam volna bárkinek a zsoldjába. Ezért aztán nyugodtan készülök a nagy számadásra.
Keresztyéni üdvözlettel, áldás békesség, Istennek dicsőség:
Mellár Tamás
egyetemi tanár
