Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelölt után is járna töredékszavazat a Fidesz választásitörvény-javaslata alapján. A tervezet szerint a parlament 199 tagú lenne, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakulna, a nemzetiségek kedvezményesen juthatnának mandátumhoz, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnának.
A Lázár János frakcióvezetője jegyezte indítvány értelmében nemcsak a mandátumot nem szerző jelöltre leadott voksok számítanának töredékszavazatnak, hanem a győztes pártja is kapna, mégpedig az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségűt.
Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat járna pártjának az országos listán (a konkrét esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek).
A területi listák megszűnnének, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnének, s azokat hozzáadnák a párt listás szavazatainak számához.
Az országos listáról 93 mandátumot osztanának ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d’Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van.
A választókerületek beosztását jelenleg még egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, amelyet ez év végi hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisített, előírva, hogy a választókerületek határait törvényben kell meghatározni.
A mostani 176 egyéni választókerület helyett a Lázár-javaslat alapján a jövőben 106 lenne, a számuk a fővárosban 32-ről 18-ra csökkenne, így például egy körzethez tartozna az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével. Pest megyében az eddigi tizenhat helyett tizenkét, míg a többi megyében kettő és hét közötti választókerületet alakítanának ki. A legtöbbet – az eddigi tizenhárom helyett hetet – Borsod-Abaúj-Zemplénben, míg a legkevesebb körzet – kettő – Nógrádban lenne.
A fideszes indítvány szerint a választókerületek nem lépik a megyehatárokat, és összefüggő területet alkotnak. Emellett az új beosztás célja, hogy a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos – nagyjából 75 ezer – legyen minden körzetben. A javaslat akkor teszi kötelezővé a választókerületek határainak megváltoztatását, ha lélekszámuk közötti eltérés meghaladja a 20 százalékot.
A legtöbb – 174 – település egyébként a szigetvári választókerülethez tartozik majd.
A törvényjavaslat választókerületi beosztást tartalmazó melléklete ugyanakkor még biztosan változni fog: a fővárosi Széll Kálmán teret ugyanis kétszer is korábbi nevén, Moszkva térként említi.
A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetőjének indoklása azt rögzíti, hogy a 27 uniós állam közül 24 biztosítja a voksolás lehetőségét a határain kívül élő állampolgároknak. A kormánypárt most azt tenné lehetővé, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok pártlistára szavazzanak. Ez összhangban van azzal az alaptörvényi rendelkezéssel, hogy sarkalatos törvény a választójog teljességét magyarországi lakóhelyhez kötheti.
A törvényjavaslat alapján listát az a párt állíthatna, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezerötszáz ajánlószelvényt kellene gyűjteni, azaz kétszer annyit, mint a hatályos szabályok szerint, igaz, a mostaninál nagyobb – majdnem kétszer akkora – választókerületekben.
A Fidesz a nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítana, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnének a parlamentbe. Országos listát nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnának, ehhez mindössze a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása volna szükséges.
A javaslat nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére adna lehetőséget úgy, hogy előbb összesítik az 5 százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztanák az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel.
Így alakulna ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele volna; ötvenszázalékos részvétel esetén a kvóta valamivel több mint tízezer szavazat lenne.
