9 C
Pécs
szombat, november 16, 2024
KezdőlapPécs AktuálValljuk be: a pécsi levegő minősége nem túl jó...

Valljuk be: a pécsi levegő minősége nem túl jó…

Nemrég írtunk róla, hogy magas értéket mértek Pécsett a légszennyezettséget, azaz a szállópor-koncentrációt illetően. Kiderült: ez rendkívül összetett dolog, hiszen a pillanatnyi értéket sok faktor befolyásolhatja. Hogy akkor miért is ez a cím? A következő interjúból kiderül. 

Mindum Károly sokszoros pécsi vasember, környezetvédelmi aktivista, végzettségét tekintve pedig környezetmérnök. Lapunknak ezúttal olyan dologról beszélt, melyet még magának sem könnyen vall be az ember: hogy bizony a légszennyezettség sokkal égetőbb probléma, mint amennyire figyelmet kap általában a médiában. Szerencsére azonban adott néhány tippet is, hogyan lehetne tenni ellene. Lássuk is…

Nem tudunk eleget a szmogról?

Bizony, Mindum Károly szerint a legnagyobb gond a tájékozatlanság, melyről azonban nem feltétlenül az egyén tehet. Nehéz ugyanis pontos képet kapni egy-egy adott hely levegőminőségét illetően. Pécsett például csupán 3 helyen követik konzekvensen az alakulását: a Nevelési Központnál, a Boszorkány úton, valamint a Szabadság úton. Ezek az adott helyre vonatkozó adatok, nehéz belőlük következtetni a lakóhelyünkre, ugyanis állomásonként eltérő terhelést mutatnak a honlapon közzétett adatok – tette hozzá a szakember.

– Sajnos nem vagyunk tájékozottak, nem tudjuk, milyen a levegőminőség Pécsett. Azért hoztam létre a témának szentelt Facebook-oldalt, mert a városban nincs köztéri kijelző, az automata mérőhálózat adatainak megismerése körülményes, a meteorológiai portálokon is csak nehezen követhetőek a különben is behatárolt számok. Bevallom, nem frissül elég gyakran az én oldalam sem. Azt mondhatom, az átlagpolgár számára szinte lehetetlen feladat megismerni, milyen légszennyezésnek van kitéve a lakókörnyezetében. A Zöld Fiatalok Pécs (ZÖFI) és a Greenpeace Magyarország Egyesület két éve nitrogén-dioxid-méréseket végzett a város több pontján és a havi átlag több helyen magasabb volt a mérőállomások adatainál. A nitrogén-oxidok és a finom por (Pm 2.5) okozza leginkább a levegő romlását, a közlekedés az ezt kiváltó elsődleges faktor. Kiugrók voltak a számok például a Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésénél. Hozzá kell tennem, a meteorológiai viszonyok és a város fekvése, főleg az őszi-téli időszakban sem kedvez a légkörnek – mondta el lapunknak a környezetmérnök.

Mindum Károly

Hogy lehetne és miért kellene megbízható adatokhoz jutni?

– Szerintem az lenne normális, ha ezek az információk folyamatosan szem előtt lennének, mint mondjuk a napi időjárás-előrejelzés. Tudnunk kell, milyen kockázatnak vagyunk kitéve ott, ahol élünk. Az országos mérőhálózat fejlesztése nyilvánvalóan óriási költség, így erre nem sok esélyt látok. Viszont intézményeknek, cégeknek, de akár magánszemélyeknek is lehetősége van a speciális eszközök kibérlésére, melyekkel a saját közvetlen környezetükben tapasztalható légszennyezettség alakulását figyelemmel kísérhetik. Persze ezek tájékoztató jellegű, nem validált adatok, de adnak egyfajta támpontot – vélekedett a szakember.

Hozzátette, ha az embernek van fogalma róla, hogy egy városban például mely helyeken és milyen időszakokban a leginkább szennyezett a levegő, esélye van úgy alakítani a napját, hogy minél kevesebb szmogot lélegezzen be, ezáltal elkerülve az egészségkárosodást. Ha például költözés előtt állunk, törekedhetünk rá, hogy minél alacsonyabb legyen az új helyen a légterhelés. Vagy a legkedvezőbb órákban indulhatunk babakocsis sétára gyermekünkkel. De felhozhatnánk példának azt is, hogy az iskolai kinti tornaóra lehetne olyan napszakban, mikor a környéken kisebb a járműforgalom.

Tényleg nagy a baj?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen meghatározza az EU-tagországokra vonatkozóan a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit. Ezek a levegőminőségi irányelvek legutóbb 2021 őszén változtak, mert az ezzel foglalkozó tudósok nemzetközi szinten úgy vélték, hogy ez a koncentráció fölött már egészségkárosító hatása van a kibocsátott anyagoknak. A nitrogén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan a korábbi 40 µg/m³-es értéket például 10 µg/m³-re csökkentették.

Pécsett tavaly gyakorlatilag minden nap 10 feletti volt a mért napi átlagkoncentráció.

A szállópor-kibocsátás 24 órás határértékét 25-ről vitték le 15-re, nálunk ennek ez értéke sem túl jó. A levegő minősége itt nem felelt meg az EU-s előírásoknak – mondta Mindum Károly.

Az interjú során továbbá elhangzott, hogy a városban a szálló por, azon belül is a finom por jelenti a legkomolyabb veszélyt. Ez a közlekedés során és fűtéssel is keletkezik. Azt is megtudtuk, hogy Kertvárosban az ózonkoncentráció szokott magasabb lenni egy fotokémiai folyamat miatt: a belvárosi csúcsforgalomban létrejövő nitrogén-oxidok alakulnak át és a Mecsek felől fújó szél viszi őket tovább.

[su_quote]Évente 14-15 ezerre becsülik a légszennyezés miatti haláleseteket hazánkban. Ez duplaannyi, mint a közlekedési balesetben elhunytak száma. Ez láthatatlan méreg, amit folyamatosan belélegzünk [/su_quote]

– vélekedett a környezetmérnök.

A légszennyezés sokféle egészségügyi problémához vezethet, például károsíthatja a tüdőt

Mit tehetünk egészségünkért, környezetünkért?

Újfent hangsúlyozzuk: kiemelten fontos a tájékozódás, és ehhez mérten az alkalmazkodás. Próbáljuk meg kerülni a szennyezett levegőt, amennyire tudjuk! Lehetőség szerint pedig válasszunk olyan közlekedési alternatívát, mellyel hozzájárulunk az egészségmegőrzéshez: séta, busz, bicikli, roller, elektromos járművek, ma már rengeteg verzió létezik.

– Az egyéni felelősség mellett az önkormányzatok szerepvállalása is kulcsfontosságú. Be kell ismerni, ha a közlekedés miatt rossz a levegő és változásokat eszközölni. Nyilván ezek a szabályozások nem egyik napról a másikra történnek, de ahogy a legtöbb nagyvárosban,

Pécsett is korlátozni lehetne például a legnagyobb károsanyag-kibocsátású dízelautók forgalmát a belvárosban.

Mindezt tervezetten, előre meghatározott ütemben, és persze a lakókat előbb tájékoztatni kellene a helyzet súlyosságáról, a várható korlátozás okáról. 2017 és 2021 között 400 ezerrel nőtt hazánkban a személygépjárművek száma, ráadásul rengeteg közte a használt és régi gépjármű, melyek környezetszennyezőbbek a modern típusoknál. Emellett jó lenne, ha a településeken kevesebb felületet burkolnának le, több lenne a zöld és a növény – vélekedett a környezetmérnök.


Egy kapcsolódó esemény:

Épp a 22-ei Föld napja előtt, április 21-én az Emberség Erejével Alapítvány egy témába vágó, a környezetet érintő kérdéskörben, az új pécsi parkolási rendről szervez közéleti vitaestet, melyen Mindum Károly tartja a nyitóbeszédet. Erről bővebben itt olvashatunk.

[su_box title=”Azért a pécsi önkormányzat nem tétlenkedik…” style=”glass” box_color=”#c6e19f” radius=”2″]A 2019–2026-os időszakban a városvezetés egyik kiemelt projektje a levegőminőség javítása. Ezért olyan akciókat valósít meg, mint: az okosparkolási rendszer kiépítése, a települési zöldfelületi kataszter felállítása, illetve egy, az épületek belső levegőminőség-javítását célzó beavatkozásokat tartalmazó útmutató létrehozása.[/su_box]

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő