Folytatódik Európában a válságból való kilábalás, miután a kontinens nagyjából egy évvel ezelőtt kijutott a recesszióból – derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésből – írja az MTI.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint a tavalyi, alig kimutatható, 0,1 százalékos uniós GDP-bővülés és a 0,4 százalékos euróövezeti csökkenés után idén az EU 28 országában összességében 1,6 százalék, azon belül pedig a 18 tagú euróövezetben 1,2 százalék lesz a növekedés. Jövőre a GDP bővülése valamelyest tovább erősödik: az EU-ban 2 százalékra, az euróövezetben 1,7 százalékra.
Az Egyesült Államokban az unió adatai szerint tavaly 1,9 százalék volt, az idén 2,8 százalék lesz, jövőre pedig 3,2 százalékra nő a GDP-bővülés üteme.
A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos német gazdaság esetében a tavalyi 0,4 százalékos GDP-bővülés után idén 1,8 százalékos, jövőre 2 százalékos növekedés várható, Németország tehát az eurózóna átlagához képest jobban teljesít.
Siim Kallas bizottsági alelnök – aki az EP-kampányban való részvétele miatt távollevő Olli Rehn gazdasági-pénzügyi alelnököt helyettesíti – az előrejelzéshez kapcsolódó nyilatkozatában megállapította: a válságból való kilábalás tartósnak mutatkozik, a deficit csökken, újraéled a beruházási kedv, és ami a legfontosabb, javulni kezdett a foglalkoztatási helyzet.
„Kifizetődik a tagállamok és az EU folyamatos reform-erőfeszítése. Ez a folyamatos szerkezetváltoztatás arra a mélyreható kiigazításra emlékeztet, amelyre a közép- és kelet-európai gazdaságok vállalkoztak az 1990-es és az azt követő években, az éppen tíz évvel ezelőtt megvalósult EU-csatlakozásukkal összefüggésben” – fogalmazott Kallas. Szerinte azok a tapasztalatok jól mutatják, hogy idejekorán el kell kezdeni a szerkezeti reformokat, és mindenfajta kihívás ellenére meg kell maradni a reformpályán.
A brüsszeli bizottsági előrejelzés fontos megállapítása, hogy a növekedés fő hajtóerejévé a hazai kereslet növekedése válik, az exporttöbblet ebben játszott szerepe elenyészik. A fogyasztás fokozatosan növekedésnek indul annak nyomán, hogy a reálbevételek alakulására kedvező hatást gyakorol az alacsony infláció és a fokozatosan stabilizálódó munkaerőpiac.
A foglalkoztatási helyzet már 2013-ban javulásnak indult, és az újabb munkahelyek létrejöttének köszönhetően a munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 10,1 százalékra csökken az EU átlagában, és 11,4 százalékra az euróövezetben. Tavaly még 10,8 százalékos volt, idén pedig 10,5 százalékos a munkanélküliség EU-szinten, és 12 százalékos volt tavaly, illetve 11,8 százalékos idén az eurózónában.
Az infláció idén az EU-ban 1, az euróövezetben 0,8 százalékra várható, jövőre pedig 1,5, illetve 1,2 százalékra. A költségvetési hiány idén a GDP mintegy 2,5 százalékára mérséklődik mind az unió egészében, mind az euróövezetben. A GDP-arányos államadósság az EU szintjén csaknem 90, az eurózóna szintjén pedig 96 százalékon fog idén tetőzni, mielőtt jövőre csökkenni kezdene.
