Az idén jelentősen változott a személyi jövedelemadózás: a korábbi kétkulcsos (progresszív) adórendszer helyett 16 százalékos egykulcsos adót vezettek be, s nagy hangsúlyt kapott a családok támogatása.
Az idei évtől így az összevont adóalapba tartozó (például munkaviszonyból származó), valamint a külön adózó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után egységesen 16 százalékos szja-t kell fizetni. Az adóalap-kiegészítés megmaradt, de mértéke már csak az idén 27 százalék, 2012-ben a felére csökken, 2013-tól pedig teljesen megszűnik. A tőkejövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni.
Az adójóváírás – amely a bér és az adóalap-kiegészítés 16 százaléka – megmaradt, havi összege azonban az idei évtől maximum 12.100 forintra csökkent, amelyet teljes mértékben 2.750.000 forintos éves jövedelemig, csökkenő mértékben pedig 3.960.000 forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. Teljes összegben az adójóváírást így a legfeljebb havi 180 ezer forintot keresők tudják igénybe venni, 330 ezer forintos havi jövedelem felett pedig az adójóváírás lehetősége teljesen megszűnt.
Az egy, illetve két gyermeket nevelő családok az idei évtől gyermekenként havonta 62.500 forint, a három vagy több gyermeket nevelők pedig gyermekenként havonta 206.250 forinttal csökkenthetik az adóalapjukat. A korábbi személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, egyes áthúzódó kedvezmények – például a tandíj, a lakáscélú hiteltörlesztés – után legkésőbb a 2015. évi adóbevallásban lehet kedvezményt érvényesíteni.
Az adóról történő rendelkezés (önkéntes kölcsönös pénztárakba, nyugdíj-előtakarékossági számlára) szabályai nem változtak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30 százalékról 20 százalékra csökkent. A nem pénzbeli juttatások adózása is jelentősen átalakult. Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek, és a juttatást terhelő szja a magánszemélyt, míg a járulék, illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt terheli.
A sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás után már nem a munkáltatónak kell 54 százalékos vagy 25 százalékos adót fizetnie, hanem a munkavállalónak 16 százalékot, a munkáltatót a 27 százalék tb-járulék és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.
Ha a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg – az idei évtől ilyen juttatásnak minősül például a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a telefon magáncélú használata; a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú ajándék; a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándék évente három alkalommal; a béren kívüli juttatás kedvezményes adózású értékhatárán felül adott juttatás – a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.
A béren kívüli juttatások rendszere (cafeteria) megmaradt, az adó mértéke itt is 16 százalék az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után (vagyis az adóteher 19,04 százalék), de egyéb járulék, illetve eho nem terheli. Ide tartozik az idei évtől – meghatározott korlátokhoz kötve – az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az étkeztetési utalvány, a nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári hozzájárulás, az internethasználat juttatás, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az iskola rendszerű képzés és új elemként a Széchenyi Pihenő Kártya-juttatás is.
A munkáltatói adómegállapítás, az önadózás és az egyszerűsített adóbevallás mellett az idén új lehetőségként bevezették az adónyilatkozatot, amivel először a 2011. évi adókötelezettség teljesítésekor lehet élni. Erre akkor van mód, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély ne számoljon el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet ne szerezzen, adókedvezményeket ne, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vegyen igénybe, és adójáról önkéntes pénztári, nyesz nyilatkozatot ne adjon. Nem kizáró ok ugyanakkor, ha valaki a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, ha abból a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta.
Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma az idei évtől megszűnt. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított, adómentes lett, de például a hallgatói munkadíj teljes összege, az EGT-állam belső joga alapján adómentes bevétel az összevont adóalap részeként vált adókötelessé.
Módosult az üzleti ajándék definíciója, és a minimálbér 25 százaléka felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőt az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után 16 százalék adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27 százalék eho terheli (az összteher 46,04 százalék a korábbi 81 százalék helyett).
A tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adókulcsa a korábbi 10-20-25 százalék helyett egységesen 16 százalék lett. Az ingatlan-bérbeadás – amennyiben azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi – nem „külön adózó” jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adóköteles.
