Nemrég került nyilvánosságra, hogy az általános iskolás diákok középiskolai jövője – az, hogy hol folytathatják tanulmányaikat – egyetlen kompetenciateszt alapján dőlhet el. Megkérdeztünk két pécsi középiskola igazgatóját, hogy mit gondolnak az egyelőre elég homályos tervről.
Az egyelőre csak ötlet formájában létező középiskolai felvételi kompetenciatesztről szóló dokumentum egy pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés bevezetéséről szól, a megfelelő középiskolába való felvételt pedig ennek teljesítéséhez kötnék. A felmérést az általános iskola hetedik évfolyamának végén (a kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadikban) végeznék el.
Szabóné Bárdos Csilla, a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy mivel az ügyben eddig nem történt részletes és hivatalos tájékoztatás, ezért túl sok mindent nem tudnak arról, hogy a felvételi kompetenciateszt milyen tudományterületekre térne ki, valamint arról sem, hogy mennyire fedi le a jelenleg használatban lévő más kompetenciatesztek tartalmát.
Hozzátette, hogy azok a 13-14 éves diákok, akiknek ez kötelező lenne, nem feltétlenül állnak készen a megmérettetésre, hiszen az ilyen tesztek kitöltése és a kapott eredmény is nagyban függ a diákok hangulatától és habitusától, például attól, hogy izgulnak-e vagy sem. Ezeken a teszteken tehát nem feltétlenül a tananyagbeli tudás számít.
Egy teszt pedig nem teszt – mondta az igazgatónő –, mivel az így kapott eredmény, amely elvileg a diákok jövőjét is meghatározza majd, a tudásukra vonatkozóan nem lehet reprezentatív. Más tehát egy diák teljesítménye a teszt előtt és a középiskolákba történő bejutást követően. Arról nem is beszélve, hogy a középiskola első éveiben a diákoknak van, és lesz is lehetőségük részt venni különböző felzárkóztató foglalkozásokon, amelyeken pótolhatják a hiányosságaikat.
Ritter Attila, a Janus Pannonius Gimnázium igazgatója is fontosnak tartotta kiemelni, hogy egyetlen kompetenciaméréssel nem dönthető el egy diák sorsa. Azzal pedig, hogy a tervezet kitalálói a tesztet az általános iskola hetedik osztályában íratnák meg a gyerekekkel, azt érik el, hogy a szülők és a tanárok pedagógiai nevelésbe vetett hitét lehetetlenítenék el. Hiszen ha egy teszt dönt hetedikben egy diák iskolaközi előmeneteléről, akkor nemcsak a nyolcadik osztály válik feleslegessé, hanem a tanárok felkészítő munkája is.
Ritter véleménye szerint ezért a tesztet nyolcadik osztályban kellene megíratni, és nem egy tesztre lenne szükség, hanem több többoldalú mérésre, a tanév egyes szakaszaiban. Sőt, az ideális az lenne – folytatta az igazgató –, ha a középiskolába jutás nemcsak a tesztektől függene, hanem azokat egy komplexebb felvételi eljárás keretén belül a szóbeli és írásbeli megmérettetések, valamint az általános iskolákban szerzett érdemjegyek kiegészítéseként használnák.
