Fiatalok, tehetségesek és Pécs legszebb arcát mutatják meg a nagyközönségnek. Fotóznak embereket, gyönyörű újszülötteket, sőt még árnyékokat is. Ők azok, akik Pécset egy kicsit máshogy látják. Három helyi fotográfust kérdeztünk munkájáról, történeteiről és magáról a fotózásról.
Varga-Kovács Janka – janafoto
Profilja: Gyerek-, újszülött- és babafotózás, valamint felnőtt portré- és divatfotózás.
– Mi az, amit nemrég tanultál a szakmában?
– Folyamatosan fotózok, meglepő lehet, de manapság már nemcsak nagy géppel, hanem telefonnal is! Nemrég kezdtem el, és beleszerettem: naponta készítek pár olyan képet, ami aznap megfogott, amit érdekesnek találok. Rengeteget lehet belőle tanulni, mivel a technika ebben az esetben adott, nem tudunk belenyúlni, utómunkázni, hanem a meglévő módszerrel kell tudni megmutatni azt, ami miatt számunkra érdekes a fotózott részlet, pillanat. Kompozíciós szempontból ebből nagyon sokat lehet tanulni, és rávezet, hogy jó nyitott szemmel járni – meg persze arra is, hogy minden napban lehet találni valami szépet.
– Mit gondolsz a pécsi fotósokról?
– Mindenki más, más stílusban dolgozunk és ez szerintem előny. A megrendelő a stílus alapján fog választani, így ez teljesen egyéni döntés. Pécsen is sokkal előrébb lehetne a szakma, ha lenne egy bizonyos szintű összefogás, ami pár fényképész között már megvan, de ez sajnos ritka. Ritka az, akit tudom, hogy nyugodtan felhívhatok, ha szükségem van egy munkához más technikára, nem lesz belőle probléma. Én igyekszem megtartani a fényképészet művészeti oldalát, nem szeretnék szimplán szolgáltató lenni. Élvezni szeretném a munkámat minden nap.
————————————————————————————————————————–
Fabinyi Nóra – mineWORKS studio
Profilja: Emberek, gyerekek, családok, lányok portfólió fotózása, divatfotózás
– Mit szeretnél elérni a képeiddel? Mi a fotózás célja?
– Ez attól függ, hogy éppen mit fotózok. A pillanatok elkapása a családoknál, gyerekeknél nagyon fontos, míg a divatfotózásnál a precizitás és a megtervezett munka kivitelezése az, ami minőséget von maga után. Persze a kreativitás mindkét területen elengedhetetlen. Én erre törekszem. Azt gondolom, hogy az én munkám nem ér véget a fotózással, az utómunka is nagyon fontos és sokat számít, hogy milyen lesz a végeredmény. Egyébként több célja is lehet a fotózásnak. Mozzanatok megörökítése, az idő megállítása, termékek reklámozása vagy akár az érzelmek, hangulatok lenyomata. Mindig rá kell hangolódni arra, hogy éppen mi cél.
– Mi vagy ki volt a legizgalmasabb modelled?
– Legizgalmasabb, legérdekesebb modellem talán az egyéves hím oroszlán, Carlo és egy csodaszép modell, Veronika fotózása volt. Azon a napon egyébként több állattal is dolgoztunk, többek között pókkal és kígyóval is.
————————————————————————————————————————–
Ruprech Judit – Ruprech Judit fotográfia és grafika
Profilja: Fekete-fehér utcai fotók és portrék
– A fotózás mely területe mozgatja meg a fantáziádat?
– Az ember és környezete, ezen belül is egyre inkább a komoly, társadalmilag fontos témák érdekelnek. Magamnak aktuálisan leginkább fekete-fehér utcai fotókat és portrékat készítek, a jövőben dokumentarista-/riportfotókat szeretnék. Jó lenne a fotóimmal informálni az embereket, felkelteni a figyelmüket, a képek által konkrét változást elérni. A másodperc töredéke alatt elmúló pillanatokat szeretnék elkapni: nyújtózkodó árnyakat és simogató fényeket, mosolyt és fintort, ritmust és dallamot… megkaparintani és konzervbe zárni, hogy később is elővehessem, megoszthassam.
– Milyen „kalandok” miatt érzed érdemesnek csinálni ezt a munkát?
– Van olyan fotóalanyunk, akit különböző évszakokban ugyanabban a dunaföldvári kempingben, ugyanabban a pózban, alvó kiskutyája kíséretében többen is lefotóztunk baráti fotós társaságon belül. De a fotós kalandok mellett azt is izgalmasnak tartom, ha barátokat fotózhatok időről időre. Van olyan családi album, amit félig az általam készített fényképek töltenek meg – testvérekről, esküvőről, gyerek születéséről és cseperedéséről, keresztelőről, összefonódó baráti körökről. Ezek mind jó dolgok.
