A városi gazdaságfejlesztő tőkealap jelentőségéről kérdeztük Hoffmann Tamást, a Pécs gazdasági életében régóta nagy szerepet játszó LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját.
A napokban keresik fel a PTE Politechnika Kft. és a Pécsi Városfejlesztési Zrt. szakemberei azokat a pécsi cégeket, bankokat és az iparkamara vezetőit, akiknek szerepük lehet a pécsi önkormányzat által nemrég elindított gazdaságfejlesztési tőkealapban. A cél az, hogy a városvezetés megismerje a helyi cégek fejlesztési terveit, azokat pedig – amennyiben lehetséges – olyan gazdasági és munkahelyteremtési potenciállal bíró projektekké fejlesszék, amelyeket ez a tőkealap tud támogatni. Így a városban már régebb óta működő vállalkozásokat a tőkealap keretén belül helyzetbe tudják hozni. A hozzávetőlegesen 3 milliárd forintos tőkealapot nem közpénzből szeretnék létrehozni: kereskedelmi és pénzügyi szereplők biztosítanak forrást a cégeknek, amelyek így – pályázati úton – olcsó hitelek formájában jutnának majd el hozzájuk. Ebből a forrásból a cégek tudják finanszírozni bevételnövelő vagy munkahelyteremtő fejlesztéseiket, vagy akár pályázati önerőként is felhasználhatják azt. A városi gazdaságfejlesztő tőkealap a tervek szerint jövő tavasszal jöhet létre.
Az egyelőre kezdeti szakaszban lévő projekt részleteiről Hoffmann Tamást, a város gazdasági életében régóta nagy szerepet játszó LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
– Miért fontos ön szerint a kezdeményezés, valamint az, hogy ehhez felmérik a helyi cégek fejlesztési terveit?
– Úgy gondolom, hogy üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, ami azt szolgálja, hogy Pécs felzárkózhasson a magyar gazdaság élvonalába. Pécsett rendkívül sok innovatív cég működik, vezetőik tele vannak jó ötletekkel, ám valami mégis hiányzik ahhoz, hogy ezekből az ötletekből piacképes megoldások szülessenek. Véleményem szerint a tőkealap segítségével meg lehet adni azt a kezdő löketet a nemzetközi piacokat kereső pécsi vállalkozásoknak, amely adott esetben fejlődési pályára tudja őket állítani. Természetes, hogy egy széles körű felmérés szükséges ahhoz, hogy a döntéshozók lássák, hogy milyen lehetőségekkel lehet majd számolni, hol lehet a tőkét leghatékonyabban befektetni és milyen segítségre van szüksége a társaságoknak a fejlődéshez.
– Tapasztalatai szerint milyen helyzetben vannak jelenleg a kisebb, régebb óta működő pécsi cégek, és hogyan változtathat helyzetükön a gazdaságfejlesztési tőkealap?
– A Pécsett régebb óta működő családi vállalkozások egyik komoly kihívása a generációváltás, illetve a tulajdonosi-ügyvezetői szerepek szétválasztása. A napi működésük küzdelmei során kevés figyelem jut a stratégiai tervezésre, a hatékonyság növelésére, valamint az innovációra. Egy kis tőkeinjekcióval véleményem szerint jutnának annyi levegőhöz és pénzhez, hogy végre igazán arra az értékteremtésre tudjanak koncentrálni, ami majd a jövőben segíteni fogja a versenyképességük növelését.
– Milyen gazdasági vonzata lehet annak Pécsre nézve, hogy ha sikerül helyzetbe hozni ezeket a cégeket, vállalkozásokat az alap segítségével?
– Egy jól menő cégnek egyértelmű a multiplikátor, azaz sokszorosító, szorzó hatása. Sajnos már extrémnek tűnő példa, de emlékezzünk csak vissza, hogy annak idején az Elcoteq jelenléte mit jelentett a városnak. Hatására Pécsre települtek beszállítók, vevők, akik nem csak közvetlenül foglalkoztattak embereket, hanem munkát adtak taxisoknak, felszolgálóknak, ennek eredményeként pedig az albérletpiac élénkülésével az ingatlanárak is emelkedtek. Hasonló a jelenség a városunkban tanuló külföldi diákokkal is.
– Mi az előnye annak, hogy a projektben részt vevő szereplők a tőkealapon keresztül vehetnek fel hiteleket, nem pedig „a megszokott” módon.
– A tőkealap egy új lehetőséget, egyfajta rugalmas csatornát biztosít úgy, hogy közben a helyi vállalkozásokat hozza helyzetbe. Ha valakinek van egy jó ötlete, de nem tudja piacra dobni, akkor a tőkealap ebben is a segítségére lehet. Bízom benne, hogy sokan fognak majd élni vele, hiszen minden lehetőséget ki kell használnunk ahhoz, hogy városunk újra meghatározó szereplője legyen a régió gazdasági életének.
