A holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én az összes pécsi mozi Steven Spielberg filmrendező klasszikusával, a Schindler listájával emlékezett meg a haláltáborokban elhunytakra.
Az első ukrán front katonái 74 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én léptek át elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján és szembesültek az emberiség történetének egyik legtragikusabb, legszomorúbb és legszörnyűbb tettével: 1942-től egészen 1945-ig a nácik mintegy 2 millió ártatlan embert öltek meg a koncentrációs táborban. Az ENSZ 2006-os határozata alapján január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja.
A népirtás áldozataira ezen a napon a világ minden pontján megemlékeznek, és Pécsen sem volt ez másként. Nem feltétlenül lehet ugyanakkor hagyományos főhajtásnak nevezni a január 27-ei pécsi emléknapot, hiszen nem csak emlékműveknél zajlott a csendes emlékezés az ártatlanul megöltekre, hanem a belvárosi mozikban. Bemutatásának 25. évfordulója alkalmából ugyanis az Uránia és az Apolló mozi, valamint a pécsi Cinema City egyetlen alkalommal digitálisan restaurált változatban újra levetítette minden idők egyik legnagyobb, legnevesebb, legsikeresebb holokauszt-mozifilmjét, Steven Spielberg 7 Oscar-díjat nyert Schindler listája című művét.
Ha valaki nem látta, esetleg elfelejtette, hogy miről is szól, íme egy kis ismertető a film hazai forgalmazójától:
„Oskar Schindler született üzletember és szerencsejátékos. A második világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat – a Deutsche Emailware Fabrikot – és nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli arra, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken. A gyár hamarosan a zsidók egyetlen menedéke lesz. 1944-ben a nácik az Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása jegyében bezáratják a helybéli táborokat, és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába, vagyis a biztos halálba akarják küldeni. Schindlernek gyorsan lépnie kell, ha meg akarja menteni a munkásait. Némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból.”
A holokausztról rengeteg film készült már, léteznek jók és kevésbé jók is, ezért mi is összeválogattunk néhány kevésbé ismert filmet azoknak, akiket érdekel ez a téma, akik esetleg nem tudtak elmenni a Schindler listája vetítésére; de talán azok számára is hasznos lehet, akik Spielberg filmjét látták (akár többször is), viszont az emléknap alkalmából megnéznének egy-két jó, megrázó, katartikus holokauszt-filmet.
Életvonat
Az Életvonat a legjobb pillanataiban igencsak szívmelengető film, melynek története szerint 1941-ben egy kis falu zsidó lakosai a deportálásuktól rettegve elhatározzák, hogy csak úgy menekülhetnek meg a nácik elől, ha megszervezik saját ál-deportálásukat: eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat, náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, németül tanulnak, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. Nem akármilyen kalandra adják a fejüket és jó nézni, ahogy szembe akarnak menni a történelemmel, de a biztonság kedvéért mindenki készítse be előre a zsebkendőket.
Hazudós Jakab
Jakab Heym (Robin Williams) egy lengyelországi gettóban raboskodik megannyi sorstársával, elzárva a külvilágtól. Fogalmuk sincs arról, hogy mi lesz velük. Jakab ezért – csak, hogy erőt öntsön társaiba – kitalálja, hogy beszerez egy rádiót, mely folyamatosan a szabadulásuk közeledtéről, azaz a szövetségesek előrenyomulásáról tudósít híreket. Erős morális konfliktus adja a szívfacsaró film lelkét, hiszen Jakab barátai annyira fellelkesülnek a címbeli „hazudós” álhíreitől, hogy a férfinek nincs szíve bevallani az igazságot.
A felolvasó
Michael (David Kross) a film elején egyszerű kamaszfiú, aki egyszer hirtelen rosszul lesz az utcán. Egy nála jóval idősebb nő siet a segítségére, a fiú pedig hálája jeléül eljár felolvasni a nőhöz (Kate Winslet), akibe bele is szeret. A nő azonban egyszer csak eltűnik. Nyolc évvel később a joghallgató Michael (akit már Ralph Fiennes alakít) a bíróságra jár a náci háborús bűnösök pereire, az egyik peren pedig megpillantja a nőt, gyerekkori szerelmét, csak épp az a vádlottak padján ül. Többet nem árulhatunk el, látni kell mindazt, ami ezután történik.
A csíkos pizsamás fiú
https://www.youtube.com/watch?v=nyAO0Dqnv8M
Lesújtó és megríkató film ez, erős idegzetűeknek ajánlott. A történet szerint a kis Bruno a második világháború ideje alatt SS-tiszt apjával Berlinből „vidékre” kerül, ahol a világtól elszigetelve, semmi dolga sincs. Unalmában egyszer elszökik, és a közeli „tanyához” kóborol, ahol találkozik egy vele egyidős kisfiúval, aki „valamiért” egy drótkerítés mögött él és mindig csíkos pizsamát visel. Barátok lesznek, barátságuk pedig örökre megváltoztatja Bruno életét: a kisfiú rájön, hogy mi is történik körülötte, és hogy édesapja a szörnyűség része.
Klein úr
Robert Klein (Alain Delon) nem épp a leggerincesebb műkereskedő a világon: a zsidóüldözések kezdetétől ugyanis hasznot húz a zsidók elleni erőszakból, javaikat olcsón vásárolja fel. Egy talán túlságosan is filmes fordulat után azonban összetévesztik egy azonos nevű zsidóval, akinek a kiléte felkelti a műkereskedő érdeklődését, de miközben a zsidót keresi, nemcsak a holokauszt borzalmával, hanem önmagával és korábbi tetteivel is szembesülnie kell. A kissé „megmondós” történet ellenére tanulságos lelki út pereg a szemünk előtt, melynek végén Delon remek alakításának köszönhetően mindenki egy kicsit magába fog nézni.
