E hét vasárnap kezdődik az adventi időszak, amely Krisztus születéséig, karácsonyig a várakozásra és a bűnbánatra szólítja a híveket; a templomokban országszerte advent első vasárnapjának liturgiáját tartják.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálatának közlése szerint az adventi készület hagyománya a IV. században alakult ki, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt három hetes előkészületi időt tartottak. Az V. században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelőző hat héten keresztül, ebből lett végül a négy vasárnapot átívelő adventi időszak.
Az adventi várakozás során nem csupán Krisztus születésére, hanem utolsó eljövetelére is készülődnek a hívek, ez főleg a bűnbánat, a böjt, valamint a lelki és tettekben megnyilvánuló jócselekedetekben ölt testet. Az adventi koszorún megjelenő lila szín is a bűnbánatot szimbolizálja, amelyet megtör a harmadik vasárnap rózsaszín gyertyával jelzett, örömre való utalása.
Az adventi időszaknak több hagyományos, a lelki elmélyülést, és Krisztus eljövetelére való felkészülést segítő gyakorlata van. Ilyen egyebek mellett az adventi koszorú készítése, a különös odafigyelés embertársainkra, a titokban végzett jócselekedetek és a családi, közösségi gyertyagyújtások.
Közép-Európa országaiban nagy hagyománya van a roráte szentmiséknek. A naponta hajnalban, hagyományosan napfelkelte előtt kezdődő mise a Mária-tisztelet, és a vele való együttvárakozás népi megnyilvánulása.
