A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöksége elfogadhatatlannak tartja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatát, amellyel négy könyv-kiskereskedelmi cégre összesen 70 millió forintos bírságot szabott ki. Az MKKE álláspontja szerint a döntés lehetetlen helyzetbe hozza a sok nehézséggel küszködő magyarországi könyvpiacot, a szervezet ezért a határozatnak a bírósági fellebbezéseket megelőző visszavonását kéri a versenyhivataltól.
A versenyhivatal szerint a négy könyvterjesztő vállalkozás versenykorlátozó megállapodásokat kötött kiadókkal. A jogsértő magatartás elkövetéséért az Alexandra-tulajdonos Matyi Dezső érdekeltségébe tartozó Pécsi Direkt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t 40 millió forint, a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-t 15 millió forint, továbbá a Líra Könyv Zrt.-t és a Sun Books Könyvkereskedelmi Kft.-t együttesen 15 millió forint bírság megfizetésére kötelezte októberi határozatában a GVH.
Az MKKE hétfői közleménye szerint a döntés indoklása, miszerint a könyvkereskedők bizományosi szerződéseikben a kiadók által megállapított kiskereskedelmi árakat alkalmazták, több súlyos tévedést tartalmaz. A bizományosi szerződés lényege, hogy az árut, azaz a könyvet előállító kiadó maga szabja meg a fogyasztói árat, amely gyakorlat hazánkban több mint száz éves múltra tekinthet vissza, egyáltalán nem hungarikum, így működik a könyvpiac Európa szinte minden országában – ismerteti az egyesülés.
Hozzáteszik: a GVH egy évtizeddel ezelőtt folytatott vizsgálatában elismerte, hogy a bizományosi rendszer a könyvpiac csaknem egészére kiterjed. Úgy vélik, hogy a GVH a határozatával gyakorlatilag a teljes magyar könyvkiadási piacot kriminalizálta, mivel az általuk előrángatott indokok alapján mindenki megvádolható, megbírságolható a magyar könyvkultúrában, közöttük az állam számos meghatározó intézménye is.
Mint írták, a könyvkereskedőket megbírságoló határozat indoklásában több alkalommal is hivatkozik az Európai Bizottság egyik 2010 májusi iránymutatására. Ez a hivatkozási alap arra, hogy a kiadók és kereskedők között olyan vertikális kapcsolat áll fenn, amelynek alapján a bizományosi szerződéseket nem lehet valóságos ügynöki kapcsolatnak tekinteni. Az MKKE szerint a GVH csak azt hallgatja el, hogy ez az iránymutatás nyomatékosan hangsúlyozza azt is, a fenti megállapítások a szerzői jog hatálya alá tartozó termékekre nem vonatkoznak, márpedig valószínűleg a GVH sem cáfolja azt, hogy a könyvek egyértelműen a szerzői jog hatálya alá tartozó alkotásoknak tekintendők.
Rámutatnak arra is, hogy az egész világon a kormányok, a törvényhozás a könyvet a kultúra, a tudomány és a művészet eredményei közvetítésének alapvető, mással nem pótolható eszközének tekintik, ennek a különlegesen fontos státusnak a törvényi elismerését mutatja, hogy a könyvet a világon szinte minden államban a kedvezményes, sőt szuperkedvezményes adósávba sorolják. A könyv, mint árucikk megkülönböztetett helyzetét jelzi az is, hogy a Lake Success-i egyezménynek megfelelően a nemzetek közötti kulturális és tudományos csere egyetemes érdekére tekintettel évtizedek óta vám- és illetékmentességet élvez.
A közlemény szerint az MKKE az uniós országok gyakorlatának figyelembe vételével elkészítette törvényjavaslatát. Az úgynevezett árkötöttségi törvény lehetővé tenné, hogy ne csupán a kis- és közepes méretű kiadók, hanem az igényes választékot tartó, képzett alkalmazottakat foglalkoztató kis- és közepes könyvesboltok is fennmaradhassanak.
„Őszintén reméljük, hogy a magyar Országgyűlést alkotó pártok képviselőcsoportjai az egész magyar könyvkultúrára veszélyt jelentő GVH-döntés tapasztalataiból okulva mihamarabb naprendre tűzik, és akárcsak Németországban, itthon is ellenszavazat nélkül törvénybe iktatják a könyvpiacot védő szabályozási javaslatunkat” – olvasható a közleményben.
