A Coop évek óta egyre nehezebben állja a sarat a boltok versenyében, a kistelepüléseken lévő üzletei pedig mára különösen nehéz helyzetbe kerültek. Az utóbbi hetekben sokan felkapták a fejüket a hírre: egyes településeken már ki sem nyitnak a Coop-kisboltok a hét minden napján – írja az Index.hu.
A Coopnak több mint 2500 boltja van országszerte, a nem márkázott üzletekkel együtt ötezer, a Tesco után a második legnagyobb árbevételű bolthálózat. 30 ezer eladójával, árufeltöltőjével, pénztárosával, boltvezetőjével és egyéb dolgozóival az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója. Üzleteik zömmel kisboltok, azok több mint fele kistelepülésen működik.
Az egykori áfészokból indult franchise-hálózat kistelepüléseken lévő boltjai azonban sorra zárnak be, ahol pedig még tartják magukat, gyakran a munkaidő rövidítésével próbálják orvosolni a helyzetet. A gondok újabban munkaerőhiány képében jelentkeznek, de aki járt már falusi Coopban, tudhatja, hogy a problémák ennél sokrétűbbek. Hiába halljuk mindenhol, hogy a gazdaság hasít, nőnek a bérek, és egyre többet fogyasztanak a magyarok, ez egyrészt a régióhoz képest még mindig nem kiugró, másrészt az országon belül is hatalmas a különbség a nagyvárosok és a falvak jövedelmi viszonyaiban és életszínvonalában.
A kistelepüléseken nagy számban élnek olyanok – nyugdíjasok és közmunkások – akik kimaradtak a nagy béremelkedésből. Ezekről a helyekről egyébként is menekülnek a fiatalok és a dolgozni képes lakosság, vagyis nem túl erős a vásárlóerő. Ráadásul aki megteheti, autóval elmegy a néhány településsel arrébb lévő diszkontba, hipermarketbe, ahol olcsóbban vehet több és jobb sonkát, nagyobb a tejespult, frissebb a kenyér, többféle mosószerből lehet választani.
Aki nem teheti meg, leginkább az járt eddig a falusi Coopba.
A Coop tehát kistelepüléseken, leginkább a szegényebb körben igazán erős, amit viszont üzletileg akár gyengeségnek is mondhatnánk. Az áruházlánc saját korábbi közlése szerint a boltok árbevétel-arányos nyeresége átlagosan 1 százalék. A nagyobb boltokban ez elérheti a 3 százalékot, a kisboltok egy részénél viszont mínuszos az eredmény. Azok, akik kistelepülésen élnek és nehézkesen közlekednek, vagy idősek, vagy rossz az egészségi állapotuk, esetleg tanulatlanok ahhoz, hogy dolgozzanak, legfeljebb közmunkát kapnak, a béremelésből kimaradtak, elköltözni nincs pénzük, nehezen jutnak egyről a kettőre. És ha a Coop megszűnik, nem lesz helyette más bolt a faluban, számukra egy újabb nehézség a meglévők mellé.
A teljes Coop-csoportnál vannak tehát bajok, a 15 százalék körüli piaci részesedés nehezen tartható, a diszkontok egyre több vásárlót csábítanak el. De azért egyhamar nem kell arra számítani, hogy eltűnnek az üzleteik, sőt a 2017-es fogyasztásbővülés összességében a Coopnak is elég jó évet hozott. Városi boltjaik alapvetően stabilan működnek, a cég szerint naponta mintegy 1,5 millió ember fordul meg Coopban országszerte, a márkának 3000 beszállító partnere van, 700 magyar vállalkozó megélhetését jelenti, 1650 településen van jelen, nem tűnik el egyik napról a másikra.
