Minden negyedik magyar gyermek elhízott, vagy túlsúlyos. Nem csoda, hogy ma Magyarország a felmérések alapján Európa legegészségtelenebb és főként legelhízottabb országa lett. Ehhez hozzájárult az egészségtelen iskolai büfékaja, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly szeptembertől meghatározta az iskolai büfékben árusítható, valamint a tiltott termékek listáját is. Utánajártunk, mennyire tudtak zöld ágra vergődni a listával a pécsi középiskolák.
Ha azt mondjuk, középiskolás büfékaja, valószínűleg a legtöbbünknek ketchupos melegszendvics, energiaital és háztartási keksz jut eszébe, de diákként mi is fogyasztottuk a színes italport is magában, és voltak köztünk valóságos kólafüggők is.
Ezért is lehet az, hogy ma Magyarországon minden negyedik gyermek elhízott vagy túlsúlyos.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO, a nemzetközi gazdasági szervezet, az OECD és a hazai túlsúlyos betegekkel foglalkozó kutatók is egyöntetűen állítják: a magyarok vészesen el vannak hízva. Ennek elsődleges oka persze nem csak az egészségtelen büfés kaja, de tegye mindenki a szívére a kezét, és úgy mondja: ő csak grillezett csirkemelles szendvicset és tonhalsalátát evett a suliban.
Ezt látva az Emberi Erőforrások Minisztériuma lépett, és tavaly szeptemberben szigorította az iskolai büfékben kínált ételek és italok listáját, meghatározta, hogy mit tilos árulni a középiskolai büfékben. Ennek értelmében a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott termékek nem árusíthatóak az iskolai büfékben, az iskolai étel- és italautomatákban. A szabályozás miatt hivatalosan a büfékben szeptembertől nem kapható csipsz, cukros üdítő, szörp, energiaital, vagy bármilyen előrecsomagolt, sós termék. Az EMMI nem csak tiltott, javasolt is, így többek között az igazgatóknak küldött levélben és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján részletezték, hogy mit érdemes adni a diákoknak.
Tavaly üdvözölték a hírt az iskolaigazgatók, most pedig kíváncsiak voltunk, hogy mennyire tudtak azonosulni a listával, sikerült-e kiirtani a csipszet és az energiaitalt a büfékből. A megkérdezett pécsi igazgatók kivétel nélkül támogatták a kezdeményezést már az elejétől kezdve, sőt, bizonyos középiskolákban már korábban elkezdték száműzni a cukros, valamilyen kémiai vagy fizikai eljárással készített, feldolgozott termékeket a büfé kínálatából.
Turi Katalin, a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Óvoda igazgatója elmondta, hogy pozitívak a visszajelzések, mind a diákok, mind a pedagógusok részéről.
– A büfékínálat sokat változott, de nem volt senki sem elégedetlen, a tanulók nem „kampányoltak” a csipsz és az energiaital mellett – mondta.
Burián Gábor, a Széchenyi István Gimnázium igazgatóhelyettese is hasonlóan vélekedik és hozzáteszi, hogy ha a diákok akarnak kólát vagy feldolgozott péksüteményeket enni, akkor hoznak magukkal, vagy átmennek a közeli boltokba, de szerencsére az egészségesebb büfékínálattal egyre kevesebb a hasonló törekvés.
Heizler Péter, a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium (a volt Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola), a Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, valamint a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának büféinek üzemeltetője elmondja, hogy a rendelet miatt gyökeresen meg kellett változtatni a büfékínálatot.
A diákok eleinte próbálkoztak „a pult alatt” szerezni kólát vagy csokit.
– A két legkeresettebb terméket el kell távolítanunk a kínálatból, ez a csokoládé és a kóla volt. A diákok eleinte próbálkoztak pult alatt szerezni, de hamar megértették, hogy az ő érdekük, hogy ne fogyasszanak hasonlóan káros, cukros italokat és ételeket – mondja a vállalkozó. Hozzáteszi, hogy meglepetésként azért nem érte őket kellemetlenül a rendelet, hiszen eddig is árultak helyben sütött pékárut és friss, zöldséges, csirkehúsos, sajtos vagy éppen vegetáriánus szendvicseket.
