Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint vállalkozói szempontból vegyes év volt 2013: továbbra sincs gazdasági jogbiztonság, ami kedvezőtlen a cégeknek, ugyanakkor például a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei és a jegybank növekedési hitelprogramja segítette működésüket.
A főtitkár az évet értékelve az MTI-nek elmondta: előkészítetlen volt 2013-ban a pénztárgépek online bekötése, amelyet hiába jelentettek be már 2012 októberében, még mindig nagy a bizonytalanság. A vállalkozások már korábban is hangsúlyozták, egyetértenek a lépéssel, hiszen a kereskedelmi munkaadói szövetségek is abban érdekeltek, hogy a tisztességes kereskedők életben maradhassanak. Azt kérték ugyanakkor, hogy a bekötést „ne hajtsák keresztül gyorsan” és ne terheljék a vállalkozói körre – hangsúlyozta Dávid Ferenc, hozzátéve, hogy a kasszánkénti maximum 50 ezer forintos támogatás kevés volt, ráadásul fontos lett volna, hogy magyar vállalkozások gyártsák le az új gépeket, de ez nem így lett.
Dávid Ferenc szerint összességében a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötése előkészítetlen, kaotikus volt, a kormány nem vette figyelembe a realitásokat.
„Nem volt szerencsés” a dohányboltok pályázati rendszere, a koncessziók kiadása sem, ami miatt az egyébként is komoly bajban lévő kereskedelmi szektor komoly veszteségeket szenvedett – fejtette ki a főtitkár. Szerinte ezt sem készítette elő kellően a kormány, és számos bizonytalanság van jelenleg is, a jövedéki adóbevétel visszaesett, a feketekereskedelem pedig előretört ezen a területen.
Dávid Ferenc kitért a takarékszövetkezeti integrációra is, amely szerinte hozzájárult a pénzügyi rendszer elbizonytalanításához. Úgy vélte, a pénzintézeti rendszert nem lehet kitenni olyan szabályozási bizonytalanságnak, mint amiben jelenleg van.
A 2013-as év hangulatára vállalkozói szempontból rányomta a bélyegét, hogy nincs gazdasági jogbiztonság – vélekedett Dávid Ferenc, példaként említve „a vasárnap beterjesztem, kedden elfogadom”-törvényeket. Gazdasági jogbiztonság nélkül ugyanakkor nehéz lesz visszahozni a beruházási kedvet, és elérni, hogy a vállalkozások bízzanak a jövőben, a kormány gazdaságpolitikájában. Jelenleg nagyon szkeptikusak a magyar vállalkozók, és jogosan azok – fogalmazott a VOSZ főtitkára. A nehézséget okozó események között szólt a vállalati telekomadó idei emeléséről is, kiemelve,hogy a lépés azt üzente, az állam nem segít abban, hogy olcsóbb legyen a telekommunikáció, pedig az üzleti életben ez létfontosságú.
Pozitívumként értékelte Dávid Ferenc a Munka törvénykönyvét (Mt.), amely hatálya alatt 2013 volt az első teljes év. A főtitkár szerint az Mt. mostanra beépült a magyar gazdasági jogrendszerbe, és stabil pontnak tekinthető, emellett vállalkozói szempontból kedvezőbb, mint a korábbi kódex, mert rugalmasabbá teszi a foglalkoztatást és a korábbinál jobban alkalmazkodik a kisvállalkozások méretéhez.
A munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán hangsúlyozta, hogy a kormány jól ragadta meg a járulékkedvezményekkel a kiválasztott foglalkoztatotti kört, és ezen keresztül a munkáltatókat, és a VOSZ a gyed extra 2014. január elsejétől történő bevezetését is támogatja.
A vállalkozások szempontjából kedvező lépés volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp) is, amely „nem megváltás”, de a könnyen hozzáférhető, olcsó és célzott hitel ösztönzi a beruházásokat – fejtette ki a főtitkár, hozzátéve, hogy remélhetőleg a jövő évben is érzékelhetők lesznek az nhp kedvező hatásai.
Dávid Ferenc szintén a fontos eredmények között említette, hogy a szociális partnereknek sikerült megállapodniuk a jövő évi bérekben, sőt bérajánlást is sikerült elfogadni. Hangsúlyozta: olyan megállapodás született, amelyet mindhárom tárgyaló fél – kormány, munkaadók, munkavállalók – is magukénak éreznek.
A következő időszakban elsősorban a növekedés élénkítésében kellene előrelépni, ezért a VOSZ minden olyan intézkedés mellé odaáll, amely a beruházást, a kutatás-fejlesztést és az innovációt segíti. Dávid Ferenc hangsúlyozta: a VOSZ 2013-ban is végig egyetértett azzal a politikai szándékkal, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsa a kormány, mert ez az európai uniós fejlesztési források szempontjából is fontos. Pozitívumnak nevezte, hogy az idei harmadik negyedévben láthatóan beindult a gazdasági növekedés, amely ha nem is gyors, de tartós lehet, s „ennek örülni kell” – mondta.
Dávid Ferenc a feladatok között említette, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak fel kell zárkózniuk és egyre nagyobb arányban kell részt venniük a Magyarországon működő autógyárak beszállítói láncában, azonban ehhez állami segítségre – akár vissza nem térítendő tőketámogatásra – is szükség van.
A következő, 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban elmondta: a VOSZ folyamatosan egyeztet a kormánnyal, és a szövetség szakmai anyagait, észrevételeit megpróbálják beépíteni az ez irányú stratégiába. Dávid Ferenc szerint elsősorban az új munkahelyek miatt fontos, hogy minél több forrás kerüljön a termelő szférába.
Dávid Ferenc a közfoglalkoztatásról szólva kifejtette, hogy segély helyett jobb a munka, azonban hosszú távon nem vezet jóra, ha több közfoglalkoztatási, mint versenyszférás munkahely jön létre. Hangsúlyozta, hogy vonzóvá kell tenni a magyar munkaerő-piacot, és a minőségi szakmunkásokat, valamint a kvalifikált értelmiséget, és az újonnan végzett fiatalokat „meg kell kötni” a magyar munkaerő-piacon.
A főtitkár szerint növelni kell a társadalmi párbeszéd hatékonyságát úgy, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán ne csak a munka világához szorosan kapcsolódó kérdéseket vitassák meg, hanem egyéb szakmai témákat is, például az adó- és járuléktörvényeket.
