Beérni látszanak a felsőoktatás nemzetközi beágyazottságának erősítését, a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer hatékonyságának növelését célzó kormányzati erőfeszítések – hangsúlyozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a héten megjelent Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felmérés 2020-as szakterületi rangsorát értékelve.
Az államtitkár pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a világ egyetemeinek 48 különböző képzési területét vizsgáló listára tíz magyar intézmény is felkerült.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több tudományterületen is jó eredményt ért el, az élet- és orvostudományok területén pedig a Semmelweis Egyetem szerepelt a legjobban, amely a szűkebb képzésterületi lista 51-100. helyén zárt – sorolta.
Bódis József kiemelte: a magyar egyetemek az elmúlt tíz évben egyre versenyképesebb diplomát adnak, a foglalkoztatás általános bővülésével mára gyakorlatilag megszűnt a diplomás munkanélküliség.
Magyarország jó gazdasági teljesítménye lehetővé teszi a felsőoktatás továbbfejlesztését, a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer egyetemközpontú átalakítását. 2020-ban az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárddal többet biztosít a kormány kutatás-fejlesztésre, e többletforrásból a felsőoktatás is részesül – húzta alá az államtitkár.
Bódis József elmondta, a megtett intézkedések – a kutatási hálózat átalakítása, a valós szükségleten alapuló diploma és kutatások finanszírozása – eredményeként az egyetemek és a kutatóintézetek is egyre jobban teljesítenek, és erre a világ élvonalába tartozó külföldi egyetemek is felfigyeltek.
Kitért arra is, hogy a kínai Fudan Egyetem után, most a világ vezető mérnökképző egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) is lehetőséget lát Magyarországban.
Jó hír, hogy az egyetem európai kutatási központot nyit Debrecenben – mondta.
Ezzel a város is felkerül az innovációs és kutatás-fejlesztési hálózatok világtérképére, a magyar hallgatókhoz „házhoz jönnek” a világszínvonalú lehetőségek – közölte. Hozzátette: az együttműködés az egyik kiemelt iparág, az egészséggazdaság területén valósul meg, tovább javítva a magyar gazdaság versenyképességét.
A szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet fejlesztésével a világ legszűkebb élmezőnyébe sorolható kutatási infrastruktúra valósul meg hazánkban, ami már most jelentős nemzetközi figyelmet kap – mutatott rá az államtitkár.
