Depresszióhoz, tanulási zavarokhoz vezethet az éjszakai világosság – derült ki egy amerikai kutatásból.
A történelem során az emberek jobbára hajnalhasadtával keltek és alkonyatkor tértek nyugovóra egészen Edisonig: ekkor egyetlen kattintással nappallá változott az éjszaka, az ember pedig folytathatja, amit a napvilágnál csinált, dolgozhat, játszhat és cicás képeket posztolhat a Facebookra. Ez a tipikus 21. századi életvitel azonban a visszájára is fordulhat, a Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint a hosszú világosság tanulási zavarokat és depressziót okozhat – és nem csak az alváshiány miatt: az alvás közben égve felejtett lámpafény, de még a számítógépek, laptopok, zenelejátszók monitorának fénye is veszélyes lehet.
„Alapvetően úgy találtuk, hogy a folyamatos fénynek való kitettség – még a nappali világítása vagy, ha váltott műszakban dolgozunk, a munkahelyünké – megnöveli bizonyos stresszhormonok szintjét a szervezetben, ami végül a kognitív funkciók gyengüléséhez vezethet” – mondta Samer Hattar, a Johns Hopkins Egyetem Krieger Művészeti és Tudományos Intézetének biológusa a ScienceDaily.com című online tudományos magazinnak.
A Nature című magazin internetes változatában megjelent tanulmány szerint egérkísérletek azt mutatják, hogy a szem bizonyos sejtjei – a retina fényérzékeny ganglionjai (ipRGC) – erős fényben aktiválódnak, ezzel befolyásolják az agy kedélyállapotért, emlékezetért és tanulásért felelős központjait.
Hattar szerint az egérkísérletekből következtetni lehet az emberi reakcióra, mivel közel állunk az egerekhez számos tulajdonságunkban, így például az ipRGC jelen van szemük ideghártyáján. „Ezenkívül referenciaként számos korábbi humánkísérlet adatai is rendelkezésünkre álltak, amelyek mind azt mutatták, hogy a fény hat az emberi agy limbikus részére” – tette hozzá.
A kutatók már korábban tudták, hogy a téli rövid nappalok néhány emberben a depresszió egy formáját – a szezonális affektív rendellenességet – okozzák, és hogy többségük tünetei fényterápiával megszüntethetők.
Hattar és munkatársai feltételezték, hogy az egerek hasonlóképpen fognak reagálni, ezért 3,5 órás fényes és 3,5 órás sötét ciklusra osztották a laboratóriumi egerek életciklusát. Korábbi kutatások alapján úgy tudták, hogy ez a napirend nincsen káros hatással az egerek alvási ciklusára, mégis néhány állat depressziószerű viselkedést okozott.
„Természetesen nem faggathattuk őket arról, hogy hogy érzik magukat, de mégis látható volt rajtuk a depressziós viselkedés: nem érdekelte őket a cukor, nem kíváncsiskodtak annyit, és sokkal kevesebbet mozgolódtak, mint a kísérlet kezdetén” – mondta a biológus.
Mindezen túl az egerek szervezetében megemelkedett a kortizol stresszhormon szintje, ez pedig a tanulási képességek romlását okozza. A Prozac (fluoxetin) nevű általánosan használt antidepresszáns gyógyszerre azonban az egerek viselkedése helyreállt, ez is azt bizonyítja, hogy lényegében depresszióban szenvedtek. Feltételezésük szerint hasonlóságunk miatt az emberek is hasonlóképpen reagálnak az ilyen drasztikus fényciklusváltozásra.
„Nem azt mondom, hogy teljes sötétségben üljünk otthon éjszaka, de ajánlom, hogy kevesebb lámpát égessünk, használjuk kevésbé erős fényű izzókat, és alapvetően csak azt világítsuk meg, amit tényleg látni akarunk. Ez valószínűleg már nem lesz elégséges fény ahhoz, hogy a retinánk ipRCG-sejteit aktiválja”.
