Elkeseredett harcot vív Pécs azért, hogy működtetni tudja romokban lévő tömegközlekedését, miközben a háború valójában nem erről szól. A közösségi közlekedést a város meg akarja menteni, de igen összetett céghálózattal állnak szemben. A szálak Svájcba és Máltára vezetnek.
Senkit ne tévesszen meg a látszat: a sofőrök tiltakozása, a szakszervezetis nyilatkozatai, a belső középvezetők furkálódásai, a fórumokon beírogatók okoskodásai. A pécsi tömegközlekedés múltjáról és jelenéről csak igen kevés embernek lehet valóban fogalma – kivéve a mindenki számára nyilvánvaló, napi problémákat. Azt a szövevényes, polipszerű céghálót ugyanis, amely a pécsi tömegközlekedés mögött állt – és állni akarna ma is, csak igen kevesen láthatták át, és még kevesebben lehettek azok, akik mozgatni is képesek voltak a szálakat.
A sajtóban – a pécsi tömegközlekedéssel kapcsolatban – gyakran olvasni a PK Zrt.-ről vagy a Mecsekbusz Kft.-ről. Ezek a cégek azonban valójában csak apró láncszemek egy jóval nagyobb, kiterjedtebb, a globális pénzpiacig érő – off-shore – céghálóban (képünkön). A nevek, székhelyek, családi kapcsolatok pedig sokszor ugyanazok, csak az összegek változnak a cégekben.
A bonyolult rendszer csúcsán két külföldi társaság, a Máltán bejegyzett Limatec International Holding Ltd., valamint a svájci kantonokban található MCB Holding & Management AG állnak – jelenleg. Ez utóbbi cég kézbesítési megbízottja az a dr. Megay Györgyi, akit családi kötelékek fűznek Megay Róbert Péterhez, aki a Mecsekbusz és még számos cég első embere, vagy szereplője (lásd az ábrát a „Személyes kapcsolati hálóról”).
A Limatec érdekeltségébe tartozik az LL Bus Kft., valamint a PK Busrent Kft. is. Utóbbi cégnek adta el egy kézzel írt, 2,4 milliárdos számlán Pécs teljes buszparkját Keczer László, a PK Zrt. volt vezére. Az LL Busnak egyébként szintén Megay Róbert Péter az ügyvezetője.
A másik nemzetközi cég, a Svájcban bejegyzett MCB Holding & Management AG többségi tulajdonosa a Hungarian Busz Zrt.-nek, amely ugyanarra a címre van bejegyezve Budapesten, amelyre a Mecsekbusz Kft. is. Lehet, hogy nem véletlenül, mert a Mecsekbusz egyik tulajdonosa éppen ez a cég, a másik pedig a Tempo Bus Kft. Ez utóbbi cég tulajdonosa pedig a Közösségi Közlekedési Befektetési Zrt., amelynek székhelye megint csak abban a Színesfém utcában van, ahol a Mecsekbuszé is.
Az igen összetett, bonyolult céghálót lényegében Megay Róbert Péter köti össze, valamint felbukkan az unokatestvére, Megay Györgyi is.
A Család
A Megay családot jól ismerik fővárosi gazdasági körökben, elsősorban cégfelszámolások és más gazdasági-jogi ügyletek során bukkannak fel a család tagjai. Nevükhöz köthető a milliárdos vagyonnal bíró Csepel Művek felszámolása is.
A felszámolásokkal foglalkozó Tizek Kft. ügyvezetője az 1941-ben született Megay Oktáv. A felszámolói karrierjét hatvan év körül kezdte, ekkor szerzett közgazdasági diplomát. Korábban negyven évig vezette a karcsai termelőszövetkezetet.
Megay Oktáv fia az 1976-os születésű Megay Róbert Péter. Ő vezeti a Mecsekbusz Kft.-t. A fiú emellett felszámolásokkal is foglalkozik a Tizek Kft.-ben, amelynek egyben tagja is. A cégben a szavazati joga minősített többségű befolyást biztosít.
Megay Oktáv testvérét szintén Megay Róbertnek hívják, ő ügyvédként dolgozik lányával, Megay Györgyivel. Irodájuk rendszeresen teljesít megbízásokat a Tizek-nek, de felbukkannak a pécsi buszos ügyletekben, tárgyalásokban is, ahol a Mecsekbuszt erősítik.
A pécsi buszháború hátterében egyébként több nemzetközi – gibraltári, kínai – cég is felbukkant, mint ahogyan felbukkant a rejtélyes milliárdos, Rehus Ernő, vagy pécsi MSZP politikusok (Tóth Bertalan, Kőhegyi István) nevei is.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a személyi átfedések is komoly hálózatot alkotnak, de egyben kérdéseket is felvetnek. Ilyen kérdés például a sok közül, hogy a Tüke Busz néhány középvezetője, vagy a dolgozóit védendő szakszervezeti vezetőt milyen kapcsolat fűzi a konkurens cég(ek) vezetőjéhez, miért töltenek be számos kulcspozíciót a „buszpoliphoz” tartozó cég felügyelőbizottságában és egyáltalán hogyan kerülhet szóba egy szakszervezet elnöke, mint a Mecsekbusz vezérigazgató-jelöltje a PK-ban?
Kérdéseket vet fel a máltai és a svájci cég tulajdonosi – befektetői – köre is, illetve az, hogy miért és milyen kapcsolat fűzi őket a „buszpolip” cégeihez és szereplőihez?
Hasonló témájú, korábbi cikkünket itt olvashatja el.
