Egy, többek között a pécsi képviselők által támogatott törvénymódosítással a mainál igazságosabbá szeretnék tenni az iskolák fenntartását a nagyvárosokban. Míg ugyanis a tanulók fele, harmada nem is pécsi, a város önmaga fizeti a fűtésszámlát, a karbantartásokat és minden egyebet.
Törvénymódosításra készül a T. Ház. Azt szeretnék, ha a jövőben azok a települések is beszállnának az adott iskola fenntartásába, ahonnan bejárnak a gyerekek tanulni. Pécs sokat nyerne azzal, ha elfogadják a javaslatot, hiszen ma minden harmadik tanuló vidéki – a települések azonban egy fillérrel sem járulnak hozzá az iskolák működéséhez.
– A szám a középiskoláink tekintetében a legmarkánsabb: nyolc és félezer tanulónk több mint a fele, egészen pontosan 4335 diák nem pécsi, hanem más faluból, városból került a pécsi iskolarendszerbe. Egy részük nap mint nap bejár az órákra, a többiek kollégiumokban laknak. Az általános iskolákban is minden kilencedik tanuló számít vidékinek – von mérleget Staub Ernő, az önkormányzat oktatási referatúrájának vezetője.
A rendszer most úgy működik, hogy Pécs megkapja a diákok után járó állami normatívát, ám az édeskevés az oktatási színvonal biztosításához, az épületek fenntartásához, a rezsiköltségek előteremtéséhez, valamint a technikai eszközökre. A városnak így saját forrásaiból kell minderre áldoznia, évente több százmillió forintot.
– Több nagyváros képviselőivel egyetértve, mi pécsiek sem tartjuk igazságosnak, hogy saját zsebünkből kell előteremteni a működési költségeket. Nagy valószínűséggel még novemberben elfogadja az országgyűlés azt az indítványt, amely arról szól, hogy az intézmények működtetési költségeit megoszthatják egymás között az önkormányzatok – magyarázza Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere, országgyűlési képviselő.
Az elképzelések szerint az iskolák működtetéséhez arányosan járulnának hozzá a települések. Vagyis, ha például egy adott intézményben az oda járó gyerekek hét százaléka kozármislenyi, akkor a kisvárostól azt kérheti Pécs, hogy ilyen mértékben – azaz 7 százalékban – járuljon hozzá az üzemeltetési költségekhez.
Nagy Csaba szerint a változással kiegyensúlyozottabbá válik az iskolák fenntartása, egyértelműen igazságosabb rendszer jön létre.
A törvényről várhatóan még ebben az évben döntenek a Parlamentben.
[frame]
Több vidéki településen is utánajártunk, mit szólnak a tervezethez. A polgármesterek többsége nem fogadná kitörő örömmel a törvénymódosítást – ez világosan kiderült, és nem igen akarnak nyilatkozni addig, ameddig nem lehet biztosat tudni.
Tajti Zoltán, Pellérd polgármestere azt mondja, nagyon csekély a Pécsen tanuló gyerekeik száma, de ennek ellenére sem szívesen adnának pénzt a pécsi iskolák fenntartására.
– Szeretnénk megőrizni Pellérd iskolaközponti szerepét a jövőben is, az a célunk, hogy helyben maradjanak a gyerekek. Természetesen, ha muszáj lesz, akkor fizetni fogunk – mondja a polgármester.
– Államilag kellene megoldani az épületek üzemeltetését, hiszen az apróbb településeknek, így nekünk is bizonyosan nehézségeket jelentene, hogy finanszírozzuk a város iskoláit – ezt már Budai Zsolt, Bükkösd polgármestere mondja.
Hozzátette: szegényes forrásaik nagy valószínűséggel nem fogják megengedni, hogy fizessenek Pécsnek a bükkösdi gyerekek után.
[/frame]
[poll id=”82″]
