Nagyon oda kell figyelni nyáron a szemünk védelmére, és óvatosnak kell lennünk az olcsó napszemüvegekkel, nem feltétlenül a trendibb kiegészítő választása a legjobb megoldás. Pécsi szemészorvossal beszélgettünk arról, hogyan védekezhetünk a káros napsugarak ellen a vízparton.
A szem nem csak a lélek tükre, de az egyik legfontosabb érzékszervünk is. Habár a napfénynek rengeteg pozitív hatása van testi-lelki egészségünk szempontjából és elengedhetetlen teljes értékű életünkhöz, látószerveinket nagyon fontos megfelelően védeni a káros UV-sugarakkal szemben. Hogy milyen formában, azt a PTE Szemészeti Klinika intézetigazgatója dr. Csutak Adrienne osztotta meg lapunkkal.
Miért veszélyes tulajdonképpen az UV-sugárzás és hogy függ össze a vakációval?
Vízparton fokozottan vigyáznunk kell, hiszen a víztükör felszínéről a napsugarak visszaverődnek és összegződnek a szemünket egyébként is érő természetes sugárzással. Hasonló jelenség játszódik le télen is, csak akkor a vizet a hó váltja fel, ami fehérségével szinte vakító hatással bír. Fontos, hogy a téli vakáció alkalmával se hagyjuk otthon a napszemüveget!
Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy bőrünk védelme szempontjából a déli órák a legkritikusabbak, ilyenkor nem ajánlatos a szakemberek szerint a napon tartózkodni. A szemészorvosok azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy védtelen látószerveink számára a reggeli és a délutáni napos órák a legveszélyesebbek, hiszen ilyenkor a fény nem felülről, függőleges irányban tűz le ránk, hanem oldalról, mikor a sugárzás könnyebben éri el a szemünket. A tévhitekkel ellentétben a felhők nem biztosítanak védelmet, mivel a szórt fény is UV-sugárzást jelent, csak csalókább, és ez által kevésbé észleljük a kockázatokat.
Milyen szemészeti problémákat okozhat, ha nem védjük a szemünket?
Az UV-sugárzás nem csak a bőr egyéb területein, hanem a szem és védőszervein, a környező bőrterületeken is okozhat rosszindulatú daganatokat. A kötőhártya UV-károsodása kúszóhályog kialakulásához vezethet, amely lassan kialakuló elváltozás és a kötőhártya-kettőzet folyamatosan kúszik a szaruhártya centruma felé, majd elérve az optikai zónát, a látásélesség csökkenéséhez vezet.
A szaruhártya egyfajta védelmi vonal, ami kiszűr valamennyit az UV-sugárzásból. Ha azonban nagyon magas sugárzás éri, akkor gyulladás alakul ki (szaruhártya-gyulladás, keratitis) melyet fájdalom, fényérzékenység, könnyezés jellemez. Tanulmányok bizonyítják, hogy a fokozott fényexpozíciónak kitett embereknél a szürkehályog kialakulása korábban következik be, mint hasonló életkorú társaiknál.
A szemlencse is jelenős mennyiségű fényt szűr meg, azonban a rajta áthatoló sugarak már elérik az ideghártyát, és jelentősebb mennyiség esetén visszafordíthatatlan látáskárosodásokhoz vezethetnek: retinagyulladás, makula-degeneráció is kialakulhat.
Hogyan védekezhetünk a káros fénysugarak ellen?
Jó minőségű napszemüveggel, illetőleg kalappal vagy simléderes sapkával tudjuk biztosítani a szem védelmét. A napszemüveg kiválasztásakor nem csak az árat kell néznünk: nem biztos, hogy egy nagyon drága szemüveg sokkal jobb minőségű, mint egy olcsóbb darab. A lencse színe pedig a hiedelemmel ellentétben nem áll kapcsolatban a lencse UV-védelmével. Például ha egy sötét lencséjű napszemüveg nem tartalmaz UV-szűrőt, akkor becsapjuk a szemünket és rosszabb szituációt teremtünk, mintha nem is viselnénk napszemüveget, hiszen a sötét lencse hatására pupillánk kitágul és jelentősebb mennyiségű fényt enged be a szem belsejébe, mely eléri a látóideghártyát és károsíthatja az éleslátás helyét (makula). A lehető legjobban akkor járunk, ha ellenőrzött szolgáltatóktól vásárolunk szemüveget. Érdemes tudni azonban, ha beleszerettünk egy olcsóbb darabba, akkor azt feltétlenül vigyük el az optikába és vizsgáltassuk be UV-szűrőképességét. Az UV 400 jelzéssel ellátott, ellenőrzött napszemüvegre az optikusok és a szemészorvosok is áldásukat adják.
Mindemellett tanácsos minél nagyobb keretet és ezzel együtt lencsét is választani, hogy ne csak szemünket, de a környező érzékeny bőrterületeket is védjük a káros sugárzással szemben. Ha hajlított ívű lencsét választunk, az még jobban véd a beeső fénysugaraktól.
Kiknek kell különösen odafigyelni?
Különösen oda kell figyelnünk a gyermekekre, érdemes már kicsi korban rászoktatni őket a napszemüveg és a sapka vagy kalap viselésére, ha jelentősebb UV-sugárzás érheti őket. Kisbabáknál a babakocsi napellenzőjét mindenképpen használjuk! A gyerekek szemlencséje ugyanis nem képes annyi UV-sugarat kiszűrni, mint a felnőtteké: az ideghártya ennek következtében még nagyobb károsító hatással kell, hogy szembesüljön.
A felnőttek esetében további óvatosságra int a szakorvos bizonyos gyógyszerek szedésénél – például fogamzásgátlók, vízhajtók, antibiotikumok –, melyek alkalmazása gyengítheti a napsugarakkal szembeni ellenálló képességet. Akiknek nemrég szürkehályog- vagy látáskorrekciós műtétjük volt, szintén ügyeljenek rá, hogy ne érje túlzott fény a szemüket.
[su_note note_color=”#f7fb38″]A fény az emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás, melyet egy 390-750 nanométeres hullám hosszúságú spektrummal határolhatunk be. Az ultraibolya a spektrum alja, 380-420 nanométeres fény; míg az ultravörös 650-750 nanométerrel a teteje. A szem a spektrum 390-750 nanométer közötti területét érzékeli. Az UV-sugárzást hullámhosszától függően különböző csoportokba soroljuk. Az UV-A 320-400, az UV-B 320-290, az UV-C pedig 290 nanométeres sugárzást jelent. Ez utóbbit az ózonréteg teljes egészében elnyeli, így a másik kettő éri el szaruhártyánkat, majd a pupillán át a szemlencsén keresztül éri el a látóideghártyát. A fény új közeg határán részben visszaverődik, részben behatol a közegbe; miközben terjedési iránya általában megváltozik. Amennyiben túl sok fény éri és jut át a szaruhártyán, abból akár komolyabb szemészeti problémák is származhatnak. [/su_note]
