A Duna-Dráva Nemzeti Park arról számolt be, hogy munkatársaik rendkívül sok bejelentést kapnak elárvult vagy már „megmentett” kismadarakról. Azonban nem biztos, hogy jót cselekszünk, ha így „segítünk” ezeknek az állatoknak, a szakemberek szerint a legjobb, amit tehetünk, ha nem fogjuk be a madarakat, kivéve ha nyilvánvaló sérülés látszik a csöppségen.
Mint írja a nemzeti park hosszú Facebook-bejegyzésében, ha mindenáron be akarjuk fogni a madarakat, azzal lehet, hogy épp a természet ellen dolgozunk, ugyanis a madárfiókák elhullása a ragadozók, betegségek vagy épp a tapasztalatlanságuk miatt természetes folyamat.
Ha ez nem így lenne, az évi két- vagy akár többtojásos fészekaljat felnevelő énekesmadarak rövid idő alatt kimerítenék a táplálékforrásaikat, esetleg tömegesen betegednének meg a gyakori találkozások miatt, végül az állományuk összeomlana – derül ki a bejegyzésből.
A szakemberek szerint érdemes azt is végiggondolni, hogy mi lesz a fogságban felnevelt madár további sorsa. A szülők viselkedésmintáit, az általuk biztosított változatos, a fióka igényeire szabott táplálást az ember nem tudja pótolni, ez a kismadár fejlődésére nagy hatással van.
A fogságban nevelt fiókáknak nagyobb része pusztul el, mielőtt elérné a felnőttkort.
Ritka, ha a pici maga esik ki a fészekből, gyakoribb sajnos – ezt emberként nehéz megemésztenünk –, hogy a fiókát maguk a szülők távolítják el, ha elhullik az egyik szülő, kevés a táplálék, vagy támadás éri a fészket.
A kicsik maguk hagyják el jó esetben a fészket, remek túlélési stratégiájuknak köszönhetően: a sok éhes fióka hangja a fészekben felkeltheti a ragadozók figyelmét, és akár az egész fészekalj elpusztulhat, így inkább az apróságok „kipottyannak”, elhagyják a fészket és külön-külön próbálnak túlélni. Teljes röpképességük eléréséig a szüleik etetik őket.
Mit tehetünk mégis?
Amennyiben a fióka csupasz, vagy teljesen pelyhes (kivéve baglyok), illetve egy tollas csöppség láthatóan sérült, vérzik, bágyadt, átázott, szárnyát vagy lábát lógatja, szükség van a segítségre. Értesítsük a legközelebbi nemzeti park igazgatóságát, vagy eljuttathatjuk a madarat egy engedéllyel rendelkező természetvédelmi mentőhelyre.
További részletek a posztra kattintva olvashatók.
