A Pécsi Tudományegyetem Általános és Orvostudományi Kar támogatásával ma nyílt meg pénteken „A császárért és a királyért szikével és fecskendővel – Orvosok az Isonzónál és Dél-Tirolban 1915-1917” c. kiállítás, az ÁOK Dr. Romhányi György Aulában.
Az I. világháború, a Nagy Háború, Európa polgárháborúja önmaga ellen (XIII Benedek pápa megfogalmazásában) fájdalmas, letehetetlen örökségünk. A mérhetetlen szenvedés addig nem látott erőfeszítéseket is mozgósított: ez alól a gyógyítás, az orvoslás, az ápolás sem volt kivétel.
Az orvosi kar aulájában pénteken nyílt kiállításon látható fényképek elődeinket idézik, napi küzdelmeiket, örömeiket örökítik meg. Szakmai odaadásukat, emberi elhivatottságukat, patriotizmusukat, kötelességtudásukat, orvosi, nővéri, ápolói helytállásukat bizonyítják – pedig csak mindennapjaikat igyekeztek dokumentálni.
A kiállítás két forrásból táplálkozik. Dr Berde Károly Egyetemünk egykori bőrgyógyász professzora, frissen végzett orvosként a dél-tiroli frontra került, és naplót vezetett. Az olasz front valójában az Osztrák-magyar Monarchia védvonalaként 1915 és 1918 között az Adriától az Alpok meredélyéig húzódott.
A jegyzetfüzetek és a korabeli tudást tükröző orvosi, zömmel sebészeti tankönyvek alkotják munkánk egyik pillérét. A másik forrás kollégánk, Dr N. orvos-főhadnagy, majd százados személyes fotóalbuma, akinek nevét nem, csak “beszédes” kezdőbetűjét ismerjük. Ezek a képek örökítik meg a Császári és Királyi (K.u.K) 3/15 tábori kórház mindennapjait.
A Közös Hadsereg és a Magyar Honvédség hasonló egészségügyi intézményei vették fel a zászlóalj-, ezred- segély és kötözőhelyekről érkező sebesülteket, betegeket: vélhetően éppen Dr Berde Károlyét is. Az első vonalbeli ellátás és a kórházi munka szerves egysége máig élő “szervezési” örökségünk – és folyamatosan megoldandó feladatunk.
Az osztrák orvos fényképalbuma a korabeli tábori kórház életének teljes keresztmetszetét adja, és érvényes a Nagy Háború frontjai mindkét oldalára is. Az egyenruháktól eltekintve Hemingway “Búcsú a fegyverektől” című regényének fotóillusztrációját is látjuk. A képek hűen tükrözik az Osztrák-Magyar Monarchia egészségügyi szolgálatának szervezetét és működését. A kiállítás igyekszik átadni a korabeli szakmai tudást is, miközben a fényképezőgép lencséje csak az egyes emberre: gyógyítóra, szenvedőre figyel – munkájában, szenvedésében és örömében egyaránt.
Képünk illusztráció