Tanulmányt készít a vidékfejlesztési tárca arról, hogyan lehetne a világmárkák közé emelni a magyar pálinkát. A Pécs környéki gazdák és főzdék szerint az utóbbi években fellendült a pálinkapiac és egyre jobb minőségűek az italok. Ők abban bíznak, hogy erősödik a kereslet.
Több gyümölcsöst telepítenének állami segítséggel, több pálinkafőzde építését támogatnák, és persze több pálinka készülne hazánkban, ha sikerülne világmárkává tenni a magyar pálinkát. Márpedig ez a kormány terve. A Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában most egy tanulmány készül, aminek az a célja, hogy kiderítse, hogyan lehet egy évtized alatt meghódítani a világot a hungarikummal.
A vidékiek is esélyt kaphatnak, így a Pécs környéki pálinkafőzdék is készülhetnek a rohamra. A helyi gazdák szerint jól megy a piacnak.
– Komoly reneszánszát éli a pálinkafőzés – véli Kozma Erzsébet, az egyik Pécs melletti főzde üzemvezetője. Ő azt mondja, három éve, amióta szabadon főzethetnek – nem kereskedelmi mennyiségű – pálinkát a magyarok, egyre többen hordják a cefrét a főzdékbe. A pellérdi üzemben például nagyjából ötven kilométeres körből évente több mint ezren főzetnek. – Átlagosan 30-40 liternyit visznek haza fejenként – magyarázza.
Több a fiatal is, akik már az internetről szerzik az információkat a cefrekészítésről, és sokat kérdeznek a főzőmesterektől is – mondja Kozma Erzsébet. Szerinte éppen ezért nagy minőségi változás állt elő a pálinkafőzésben pár év alatt.
Éppen ezt a minőségi ugrást lovagolná meg hazánk azzal, hogy valódi világmárkát építenének a pálinkából.
– Az a célunk, hogy a támogatott gyümölcstelepítésekkel, az újabb és újabb főzdékkel a hazai embereknek adjunk munkát. Viszont a jó pálinkához komoly szervezettség is kell, hiszen azonos minőséget kell produkálni – magyarázza V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelő államtitkár.
Ő azt mondta, a szakemberek most vizsgálják, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az alapanyag-termelésnek, a feldolgozó kapacitásoknak, a piackutatásnak és a marketingnek ahhoz, hogy a pálinka agrár-vezértermék legyen. A tárcánál azt szeretnék, ha tíz év múlva a tequilával vagy a konyakkal említenék egy lapon a magyar pálinkát szerte a világban.
A gyümölcsültetvények telepítésének és korszerűsítésének támogatása, a mezőgazdasági termékek értéknövelése, valamint a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása szintén kapcsolódik a pálinkafőzéshez. Mindezekre három év alatt 14 milliárdot költött az állam, de ennél többet is költene még a jövőben.
[frame]
Harminc feles évente, fejenként
Tavaly majdnem 1,8 millió liter pálinkát főztek kereskedelmi céllal, a szabad forgalomba bocsátott, bérfőzött párlat mennyisége pedig mintegy 12 millió liter volt. Ez azt jelenti, hogy közel másfél liter hungarikumot iszik minden egyes magyar évente.
[/frame]
