Műfajában és törekvéseiben is egyedülálló sorozatként méltatták – már 1999-es megjelenésekor – Lőrincz Gabriella Világokon át című, tizenkét részes televíziós műsorát, e filozofikus hangvételű, ismeretterjesztő sorozatot, amely azóta dvd-n is megjelent, kapható könyv alakban, sőt vetítéssel egybekötött beszélgetős műsorként is találkozhatunk vele országszerte.
Pécsett a Napkelet Jógaház szervezésében a Művészetek és Irodalom Háza adott otthont tavaly e programnak. Akkor a sorozat első hat részét vetítették, idén a többit is bemutatják, de új helyszínen, a Dominikánus Házban.
– A Magyar Televízióban már a 90-es években láthattunk természetgyógyászattal, természetfölötti jelenségekkel foglalkozó műsorokat – ilyen volt a Vízöntő és a Nulladik típusú találkozások -, de tematikájában a Világokon át valóban újat hozott – meséli a szerkesztő-műsorvezető, Lőrincz Gabriella. – Mi a létezésnek olyan transzcendens vonatkozásait vizsgáltuk, amelyekkel a hétköznapi életben nem foglalkozik az ember, noha mindenki sejti, sőt, adott esetben tudja-érzi, hogy ,,be vagyunk ágyazva” ezekbe. Fürkésztük az anyag mibenlétét, körbejártuk a polaritás kérdését: az éjszaka-nappal, az öröm-bánat, az élet-halál, a vonzás-taszítás kettős feszültségét, ami ugyancsak átszövi az életünket. Aztán a világunkat kormányzó egyetemes törvényszerűségek nyomába eredtük, vagy épp a dimenziók hálójában a tér-idő-tudat koordinátái között vizsgálódtunk. Kerestük, miben ragadható meg életünk lényege és célja, hogy áll-e valamilyen szellemi erő, vagy rendező elv az általunk ismert világ hátterében, vagy csupán a véletlenek önkénye vetett minket abba az állapotba, amit életnek nevezünk. Tehát olyan jelenségekről beszéltünk, amelyek nem, vagy csak nagyon kevéssé állnak az ember hatókörében. A sorozatot úgy állítottuk össze, hogy az egyes részek egymásra épülnek, miközben önállóan is megállják a helyüket.
– Mit szerettek volna: kérdéseket feltenni vagy válaszokat adni?
– Csalafinta kérdés. Elsősorban rá akartuk irányítani a figyelmet arra, hogy e jelenségekben mindannyian érintettek vagyunk. Kérdéseket tesz föl a műsor, s hitem szerint olyan válaszokat is ad, amelyeket érdemes megfontolni. Hisz nagyszerű előadók szólalnak meg benne, a tizenkét részben összesen huszonkilencen, köztük kultúrantropológus, orvos, filozófus, teológus, kutatómérnök, informatikus, író, szociológus, csillagász, építész és pszichiáter is akad. Persze, senkinél nincs ott a bölcsek köve, mégis: ezek az emberek azzal töltötték az életük nagyobbik részét, hogy ilyen természetű témákat kutattak, tanulmányoztak, így mindabban, amit elmondanak, valószínűleg követhető válaszok is akadnak.
– Komoly felkészültséget, széles körű tájékozottságot követelt e műsor öntől, a szerkesztőtől is.
– Régóta megvolt bennem az érdeklődés e témák iránt, és amikor személyesen is érintetté váltam, még sürgetőbbnek éreztem, hogy foglalkozzak velük. Hisz az élet megpróbálja az embert – kit könnyebb, kit nehezebb, több vagy kevesebb akadály elé állít, de mindenkinek kijut ezekből. Én úgy kerestem a magam válaszait, hogy rengeteget olvastam, tanfolyamokra jártam, beszélgettem, ismerkedtem a nálam tájékozottabbakkal. Felcsipegettem a tudást. Belső érintettségből készítettem a sorozatot, nem kiosztott feladat gyanánt.
– Miként fogadta a vetítéseket a pécsi közönség?
– Nagy örömömre itt kialakult egy stabil, körülbelül százhúsz fős törzsközönség, amely hűségesen kitartott a sorozat mellett, és kitüntető érdeklődéssel fogadta azt. Az ő szívüket, lelküket, elméjüket nemcsak megragadták a feldolgozott témakörök, de együtt is akartak gondolkodni velünk. Ez nem pusztán örömteli, hanem megható is volt számomra. Barátságok, ismeretségek szövődtek, velük, remélem, most a folytatásban is találkozom, s persze az új érdeklődőket is nagy szeretettel várjuk.
– Milyen témakörök kerülnek most sorra, s kik lesznek a vendégei?
– Január 16-án 16 órakor A tudatos élet című filmmel folytatódik a sorozat, melyben Bakos Attila író, filozófus osztja meg gondolatait a planetáris tudat mibenlétéről. A továbbiakban a vágyak világába, a kísértések örvényébe pillantunk Dúl Antal filozófus segítségével (január 30.), aztán egy új, izgalmas tudományág, a bioinformatika birodalmába kalauzol minket Lednyiczky Gábor (február 13.). A művészetek üzenete című részben (február 27.) Vásáry Tamás zongoraművész, karmester a művészet metafizikai vonatkozásait, egyebek mellett az ihlet mibenlétét fürkészi. Ezt követi a Sorsunk kódjai: szabadság vagy determináció? című film (március 13.), melynek kapcsán Rácz Géza filozófus-szerzetes sorsunk karmikus elemeiről szól. Legvégül az orákulumok világáról, öt-hat ezer éves kultúrtörténeti értékekről: a mezopotámiai eredetű asztrológiáról, az egyiptomi Tarot kártyáról és a Ji king ősi kínai könyvről beszélgetünk Tarr Bence kultúrantropológussal.
