Áprilisban ismét számba vette a vetési varjak baranyai fészkelő állományát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportja. Megdöbbentő eredményekről számoltak be, mely a madárbarátoknak biztosan jó hír, de nem mindenki van ezzel így.
Mint írja az MME, a felmérés során 9 településen 60 fészektelepet találtak. A varjak fészkelése tavaly óta 11 helyen szűnt meg, viszont 21 helyen alakultak ki új kolóniák. A költő párok számát az előző évi 1605 párral szemben idén 1922 párra becsülték a szakemberek, ami csaknem 20 (19,8) százalékos gyarapodást jelent.
Az 1980-ban történt számlálás eredményével összevetve pedig az derül ki, hogy a korábbi állománynak (közel 19 ezer pár) csak a töredéke, mindössze 9 százaléka él a megyében.
A problémát az okozza, hogy a varjak jelenleg kizárólag lakott területeken költenek.
Áprilisban 6 helyen regisztráltak 100 párnál nagyobb kolóniát. Ezek közül négy
Pécsen (a Siklósi udvar környéke, az egykori Honvéd Kórház udvara, Nagy Imre út, vásártér), egy Szigetváron, egy pedig Szabadszentkirályon található. A két legnagyobb telepen, a szabadszentkirályi focipálya mellett és a pécsi vásártéren csaknem ugyanannyi varjú költ (218, illetve 215 pár).
Pécsen a folytatódó fészekleverések – melyekről madárbarátként mi is nehéz szívvel számoltunk be – és a városképet romboló facsonkolások ellenére is tovább nőtt a fészkelők száma az MME szerint. A megyeszékhely állománya 14 százalékos gyarapodást mutat, a költő párok száma 894-re tehető.
A beavatkozásokkal csupán azt sikerült elérni – írják a természetvédők kemény szavú közleményükben –, hogy a varjak még nagyobb területen szóródtak szét. Megszűnt ugyan 8 kisebb kolónia, de Kertvárosban és Uránvárosban 18 új telep alakult ki. Ezek még nem nagyok 1-12 pár költ ott, de a madarak jelenlétét a lakosság egy része „már most is nehezen viseli”.
Az MME szerint „a fészekleverésekre fordított milliók tehát ablakon kidobott pénznek számítanak, amit jól tükröz a Nagy Imre úti kolónia sorsa”. A 36-132. házszámok melletti parkolókat kísérő platánsoron, illetve az út keleti oldalának fáin tavaly 142 pár fészkelt. Itt februártól kezdve az összes varjúvárat leverték, és az épülő kis tanyákat is folyamatosan eltávolították.
A varjak ennek ellenére sem hagyták magukat, a számlálás napján már 169 pár költött az ismét megrakott fészkekben.
A leverések tehát ezúttal sem hozta meg a városüzemeltetés által kívánt eredményt, az állomány nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt – foglalta össze a madártani intézet.
A pécsi varjak elsősorban a városi hulladékon élnek, bár rendszeresen kijárnak táplálkozni
a környező mezőgazdasági területekre is. A lakosság a saját szemetelésével, a konténerek fedelének nyitva hagyásával csak még több lehetőséget ad nekik. A madarak nagyon intelligensek (erről ebben a cikkünkben meg is emlékeztünk), kiváló alkalmazkodó képességüknek köszönhetően ugyanis ezt a táplálékbázist teljes egészében kihasználják.
A természetvédők szerint amíg a zárt rendszerű hulladékgyűjtés nem lesz megoldva az érintett városrészeken, és amíg a lakosság köztisztaság iránti fegyelme nem javul, addig a varjak száma aligha fog csökkenni.
A kialakult helyzetről tehát összességében a legkevésbé a varjak tehetnek.
Az MME hírlevelében természetesen még több madaras hírről is beszámolt:
- A szulimáni római katolikus templom tornyába kihelyezett költőládát idén is macskabaglyok foglalták el.
- A tavaszi madárgyűrűzési eredményekről is szó esett: először jelöltek meg és vettek nyilvántartásba gatyáskuvikot.
- A járvány miatt két év kihagyás után ismét megrendezik a fülemülék éjszakája programot. Pécsen május 6-án este 18.00–22.00 között várják a madárbarátokat a Melinda parkba (ahol egy elég nagy és hangos fülemülecsapat él). Részletek ITT olvashatók.
[su_box title=”Az idei békamentésekről” style=”glass” box_color=”#bfe1b4″ radius=”2″]
Orfűn 1414 békát, túlnyomó többségében barna varangyot gyűjtöttek össze, ami sajnos 22 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ennek egyik oka a késői kitavaszodás lehet, a korán, már február közepén felébredő varangyok könnyen megfagyhattak a későbbi hideg éjszakákon.
A sikondai tavaknál 533 békát mentettek (24 százaléka erdei béka volt), ami viszont lényegesen több az egy évvel korábbi adagnál, bár az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly a kijárási tilalom miatt este 8 óra után nem járőröztek a természetvédők, ezért a később érkező békákat már nem számolták meg. A növekedés örömteli, de a brekik száma így is nagyon kevés.
1995 óta eddig 104.022 példányt mentett a természetvédelmi egyesület. A helyi állományok nagysága mindezek ellenére nagyon lecsökkent, de reméljük, ez változni fog.[/su_box]
