A lézerközpontból szeptemberben kitett albérlők birtokvédelmi keresettel fordultak Pécs jegyzőjéhez. A minap megszületett határozat szerint a bérlők visszatérhetnek az ingatlanba. Azt egyelőre nem tudni, ki és mikor fizeti majd ki a tulajdonosnak a korábban elmaradt bérleti díjakat, a több mint százmillióra rúgó tartozást.
A tavaly átadott Pannon Lézerközpontban a Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ Innovációs Nonprofit Zrt. (DDKKK), valamint több vállalkozás irodái, s laboratóriumai is helyet kaptak. Az épület tulajdonosának azonban hosszú ideje nem fizetett bérleti díjat a főbérlő cég, az Infralaser Kft., ezért a tulajdonos szeptemberben megelégelte a várakozást, s „kitette” az épületből az ott tartózkodó cégeket.
A DDKKK-nak – amely a bérlemény háromnegyedét vette igénybe – jelenleg is futó uniós projektje van: kutatásfejlesztésre, a központ létrehozására, a lézertechnológia fejlesztésére egymilliárd forint támogatást nyert el 2008-ban. (A zrt.-ben 11,6 százalékos tulajdona van a Pécsi Tudományegyetemnek is, s ez az arány jelenti a legnagyobb tulajdoni hányadot, hiszen más cégek ennél kisebb részesedéssel rendelkeznek. A főbérlő Infralaser Kft. pedig részben a zrt. birtokában van. )
A történtek miatt azonban kétségessé vált a projekt befejezése, hiszen az eredeti elképzelés szerint ezt 2011. január 15-ig meg kell tennie a DDKKK-nak. Ha a megadott időre ez nem készül el, akkor a már lehívott százmilliókat is visszafizetheti a cég.
Dr. Sánta Imre, a társaság igazgatója közölte: éppen ennek elkerülése miatt kérelmezték a határidő-módosítást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, s három hónap haladékot kértek. Mindeközben a pécsi jegyzőhöz fordultak, aki arról határozott, hogy visszamehetnek a bérleményeikbe – ha szükséges, akkor hatósági segítséggel – mondta, majd megjegyezte: az előzmények tudatában korántsem biztos, hogy ott maradnak, elképzelhető, hogy az egyetemen folytatják munkájukat.
A cégnek uniós forrásból beszerzett, 200 millió forint értékű berendezései vannak a lézerközpontban, a támogatásból kutatásokat is folytattak, valamint 200 millió forintnak megfelelő összeget költöttek az ottani bérleményre. Sánta elismerte a bérleti díj tartozásának tényét, de a díjfizetéssel kapcsolatos kérdést nem ilyen módon kell rendezniük, ugyanakkor nem tudott arra felelni, hogy szerinte mikor kaphatja meg jussát a tulajdonos.
Az igazgató ugyanis azzal védekezett, hogy ők felerészben állami támogatásból élnek, ám idén még egyetlen fillért sem kaptak az államtól.
