A pécsi villany- és vízvezeték szerelők is kongatják a vészharangot, mert több ezer pécsi otthonban elavult, rozsdás csövekből érkezik az ivóvíz és olyan a villamos rendszer, amelyet a mostani áramfelhasználás töredékére terveztek anno. A nemtörődömségnek csőtörés, a többi lakó eláztatása, de akár lakástűz is lehet a vége.
Nem egy esetben történt meg az utóbbi hónapokban, hogy a falon lévő, a villamos vezetékeket elosztó dobozok forrósodása, füstölése miatt riasztották a tűzoltókat Pécsen, de megyeszerte több tűzeset is elektromos problémák miatt történt.
Az ügyek hátterében a leggyakrabban az áll, hogy elöregedtek a villanyvezetékek vagy túlterheltek.
– A 60-as, 70-es években – pláne az előtt – legfeljebb egy vasalóra, egy hűtőre, mosógépre, egy rádióra és tévére meg néhány 60-as izzóra tervezték az elektromos rendszert. Az akkori fogyasztás tízszeresét nyelik el a mai villamos berendezések. Önmagában ez is veszélyforrás lenne, ráadásul a mai korszerű rézkábeleknél csak jóval kisebb terhelést elviselő alumínium vezetékek szigetelése is elöregedett, az összekötési pontoknál oxidálódtak -magyarázta lapunknak Kovács Tibor pécsi villanyszerelő.
[box title=”Katasztrófavédők: napi probléma” box_color=”#7d3636″]Kasza Anett, a megyei katasztrófavédők szóvivője azt mondta: gyakran találkoznak elhasznált, alulméretezett vezetékekkel. Ezek tüzet is okozhatnak és okoznak rendszeresen. Csak a megyében több tucat esetben kellett vonulniuk emiatt. A hálózat korszerűtlenségére utalhat, ha többször pislákol a lámpa vagy a szikráznak a konnektorok. Túlmelegedés, vagy zárlat esetén az elektromos rendszer felülvizsgálatáig nem is javasolják a tűzoltók, hogy újra bekapcsoljuk az áramot.[/box]
Szerinte intő jel lehet, ha a fali konnektoroknál, a mennyezet közelében lévő dobozoknál melegedést tapasztalunk, illetve, ha egy egy nagyobb fogyasztó (olajradiátor, porszívó, vízforraló) bekapcsolása leveri a biztosítékot. Mint mondta, őt legtöbbször uránvárosi lakásokhoz hívják ilyen problémával, de az első körben épület betonházak és a régi családi házak is veszélyeztettek.
Egy átlagos lakás elektromos rendszerének újrakötése százezres tétel, egy 80 négyzetméteres háznál viszont minimum 200-300 ezer forintot kell költeni a cserére. Ha szerencsénk van, megoldható a régi elvezető csövekben ez, de drágítja a beruházást, ha máshová szeretnénk a konnektorokat. Ez esetben falat vésni is kell. Egyik másik panelnél pedig arra készülhetünk, hogy a falon kívül kell vinnünk a vezetékeket csere után.
Ugyancsak bele van kódolva a 70-es évek előtt épült otthonokba, hogy bármelyik pillanatban elszállhat egy-egy vízvezeték; a régebbi társasházakban szinte heti rendszerességgel történik ilyen korrodált cső miatt, de az is meglehet, hogy a régi illesztéseknél folyamatos a szivárgás.
A Tettye Forrásháznál azt mondták lapunknak, a csövekkel kapcsolatos probléma főként a családi házaknál jelentkezik, azoknál is a föld alatt futó vezetékek mehetnek leghamarabb tönkre; emellett azoknál a házaknál lehet probléma, amelyekben még régi ólomcsövek futnak. Ezek jellemzően az 50 év feletti típusházaknál fordulnak elő.
Csöngei Adrienn, a társaság sajtóreferense azt tanácsolta, ha nem is érzékelünk problémát, legalább havonta pillantsunk rá a vízórára, mert egy-egy repedés miatt akár több köbméternyi víz is elmehet havonta.
Azok az épületek (tégla társasházak, akár régebbi panelek is), ahol a vezetékek horganyzott acélból készültek, megbízhatóbbak ilyen szempontból. Ezek az időtálló vezetékek akár 50 éven át is megbízhatóan szolgálhatnak, az élettartamuk sok mindentől függ, elsősorban a korrózió fenyegeti őket, főként a földben lévő szakaszait.
Amennyiben ki szeretnénk cseréltetni egy lakás vízvezetékrendszerét, az mindenképpen 200 ezer forintnál is többe kerül, családi ház esetén – ahogy azt egy vízvezeték-szerelő elmondta – 400-500 ezer forint is lehet.
