Megkezdődött a pécsi közgyűlés rendkívüli ülése, Páva Zsolt napirend előtt jelentette be, hogy vizsgálóbizottság alakul a gazdasági helyzet okainak feltárására.
Páva Zsolt polgármester napirend előtti hozzászólásával kezdődött Pécs közgyűlési ülése. A rendkívüli ülésen a polgármester bejelentette: vizsgálóbizottság alakul a jelenlegi gazdasági helyzet és ennek okainak feltárására, Hoppál Péter országgyűlési képviselő vezetésével.
Páva Zsolt polgármester napirend előtt szólt a közgyűléshez, azt hangsúlyozta, valós analízisre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, miként áll az önkormányzat gazdasági helyzete, és milyen okok vezettek ide. Páva Zsolt hangsúlyozta, az előző években jó és rossz dolgok is történtek, az egyik oldalon számos cég betelepülés, az EKF-cím megszerzése, az új buszok megszerzése is szerepel többek között. A rossz oldalon viszont ott áll a bányák bezárása, az Elcoteq megszűnése. Páva Zsolt kiemelte, az előző szocialista vezetések nem végeztek jó munkát, félbehagyott beruházások, fáklyaként égő buszok, havi több ezer járatkimaradás maradt utánuk. Mint mondta, 2009-ben látszott, hogy 25 év kell a romok eltakarításához. Nehéz volt a helyzet, a kormány azonban a város segítségére sietett, több mint 40 milliárdos adósságot vállaltak át, ami a szocialista városvezetés tevékenységének eredménye volt. A polgármester felidézte a délszláv háborúban lerakott taposóaknákat is, mint mondta, a költségvetésben most is felrobbannak a korábbi városvezetés aknái. A városvezető közölte, kérésére Hoppál Péter országgyűlési képviselő vezetésével egy tényfeltáró bizottság alakul, amely a gazdasági helyzetet és az ide vezető okokat is bemutatja. Végül feltette a kérdést, amit költőinek szánt: az elmúlt napokban rengeteg üzengetés volt, ha ezt elfogadják és a közgyűlés lemond, kisebb lesz a költségvetés hiánya?
Hoppál Péter országgyűlési képviselő közölte, megtisztelő a felkérés, amit elfogad, hiszen képviselőként felelősséget visel a városért és az itt élőkért. Mint mondta, Pécsnek számos olyan eredménye van, amit csak ez a város tud felmutatni, azonban látni kell, hogy mekkora volt a lemaradása, például a régióközpontok közül utoljára ért ide az autópálya. A képviselő egyetértett a polgármesterrel, hogy adósak az okok kimutatásával, amelyek a jelenlegi helyzetet megalapozták. Az általa vezetett tényfeltáró bizottság ezt teszi, és mint mondta, olyan embereket kért fel, akik saját területükön sikeresek: Madár Péter közgazdászt, Rappai Ágnes Eszter könyvvizsgálót, Soó Lászlót, aki a szocialista városvezetés alatt a költségvetési bizottság elnöke volt, így arra a korszakra is van rálátása, valamint Schneider János helyi vállalkozót.
Hoppál Péter arra is felhívta a figyelmet: a jelenlegi kormány mindenben segíti Pécset, korábban átvállalta az adósságot, most pedig a Modern Városok Program révén már 1,8 milliárddal segíti az EKF során kialakult intézményrendszert, a Kodály Központot és a Zsolnay-negyedet. Már rég csődbe ment volna az önkormányzat, ha ez nem történt volna meg.
Gulyás Emil (MSZP) szerint „demokráciadúlás” folyik, és azt követelte, a közgyűlés oszlassa fel magát.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, nem kívánja felmenteni azt a „rezsimet”, a szocialista városvezetést, amely korábban Pécset vezette, de szerinte a mostani bizottság csak egy alibitestület. Szerinte a jelenlegi kormányzat szűkítette az önkormányzatok lehetőségeit, és ő is felvetette a testület önfeloszlatását. (Ezt a közgyűlés később nem szavazta meg.)
Kunszt Márta (DK) úgy fogalmazott: „lassan kezdem elveszteni a fonalat, hogy melyik bizottság mit csinál”, szerinte kapkodás van az önkormányzatban.
Kővári János (ÖPE): arra hívta fel a figyelmet, higgadtságra és méltóságra van szükség az ügyben (korábban a közgyűlés ülését többször bekiabálással zavarták egyesek, később egy molinót emelt a magasba a karzatról 3 fiatal). Egyben ismertette az ÖPE 28 pontos javaslatát.
Gyimesi Gábor (Jobbik) attól tartott, hogy ezt az ügyet is átszövi a politika, fontosnak tartotta, hogy politikamentes legyen a tényfeltáró testület.
Csizi Péter országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: sokat hallhattuk, hogy csődben van a város. Arra kérte a résztvevőket, nézzék meg, most milyen, hiszen ténylegesen volt már csődben, 2009-ben, amikor kiürült üzletek, lerobbant buszok, tömeges elvándorlás jellemezte, omladozott a Magasház, életveszélyes iskolák fogadták a gyerekeket, az állatkert állapota pedig a pécsi vízbázist veszélyeztette. Hangsúlyozta, ma pezseg a belváros, szaporodnak az építkezések, megbízható a közösségi közlekedés, egyre többen használják. Van befektetői bizalom, amit az egymás után érkező cégek is mutatnak. Csizi Péter leszögezte: amiről sokan beszélnek, az nem a város csődje, hanem az önkormányzatnak vannak fiskális nehézségei, mint mondta, mindig voltak az elmúlt évtizedekben. Ezt meg kell oldani.
– Mi ebben a szerepem? Képviselő vagyok, ha volt probléma, mindig közösen oldottuk meg. Nem vagyunk mi szocialisták, hogy elsunnyogjunk, egymást lecsokitolvajozzuk – közölte a képviselő, aki elmondta, azok beszélnek most puccsról, gyámság alá helyezésről, akik hasonló helyzetben ezt tennék.
Komoly vitát hozott az adókoncepció vitája is, amelynek tárgyalása elején Páva Zsolt polgármester leszögezte: a lakossági adóterhek nem emelkednek. A városvezető kiemelte, korrigálni kell egy mondatot, Pécs nem a multikat adóztatja meg, mi több, a termelő cégek adóit csökkenti is, a jövőben a kereskedelmi egységek, benzinkutak, gyorséttermek adója nő, ha a hasznos alapterületük 300 négyzetméternél nagyobb. Gulyás Emil (MSZP) szerint az elmúlt években romlott a helyzet, a belváros tele van kiadatlan üzletekkel, nagy a leszakadás. Páva Zsolt válaszában úgy fogalmazott, az MSZP-s képviselő hagyjon fel a negatív hírkeltéssel, az ülésen is évekkel ezelőtti adatokat idézett, és azt kérte, konzultáljon szakemberekkel, cégvezetőkkel, a vagyonkezelőnek ugyanis alig van kiadható ingatlana.
Kővári János (ÖPE) a szervezet korábbi szakmai javaslatait ismertette, egyben azt kérte, hogy a jövőben hozzák nyilvánosságra azon cégek nevét, akik hatalmas, olykor százmilliós adótartozást halmoztak fel. Mint mondta, ismeretei szerint több ilyen cég is van (ezekről előző nap sajtótájékoztatón nevesítve is beszélt.)
Decsi István (Fidesz-KDNP) alpolgármester szerint az MSZP nem akarja kivenni a részét a közös teherviselésből, a székházuk után sem fizettek helyi adót, mi több, a termelőcégeket ellenségnek tekintik – ilyenek helyett vezetésük alatt csak illúziókat hoztak a városba. Gulyás Emil (MSZP) válaszában sorolta, miket építettek a szocialista városvezetés alatt, megemlítve az EKF-et és a repteret is. Decsi István hangsúlyozta, elképesztő, hogy épp ezt említik a szocialisták: a repteret hatalmas hitellel terhelve hagyták hátra, míg az EKF épületei csak a kormányzat segítségével tarthatóak fenn. Őri László (Fidesz-KDNP) alpolgármester szerint már 10-15 éve lehetne ipari parkja Pécsnek, de azt az MSZP nem tartotta fontosnak. Az alpolgármester leszögezte, az adóváltozások a pécsiekre, a kiskeresetűekre, a nyugdíjasokra nem helyeznek plusz terhet.
Az ülés egy rövid szünet után már jóval nyugodtabb mederben folyt, a teremből eltűnt a néhány tiltakozó is. A képviselők több napirendről is szavaztak, a közgyűlés döntött arról, hogy a jövőben Uhrik Dóra Kossuth-, Liszt-díjas Érdemes művész vezesse a Pécsi Balett Nonprofit Kft-t.
Csütörtök délután a testület azt a napirendet vitatta meg, amely alapján a tervek szerint több városi cég átalakul, illetve egyes tulajdonrészektől megválna az önkormányzat. Páva Zsolt polgármester (Fidesz-KDNP) ismertette, a Pannon Filharmonikusok, a POSzT és a Pécsi Balett tulajdonrészeit apportálják a ZsÖK Nkft-be. A polgármester hangsúlyozta, számos egyeztetés előzte meg ezt a lépést. A Pécsi Harmadik Színház Nkft. a tervek szerint beolvad a Pécs Nemzeti Színházba, míg a Horvát Színház cégét átadják az országos horvát önkormányzatnak. A PVSK Marketing Kft. és a Pécsi Vízilabda Kft. városi üzletrészei a PVSK-hoz kerülhetnek át, emellett több más cégátadás is történhet. Páva Zsolt hangsúlyozta, a működés így olcsóbbá válik, ugyanakkor a városvezető kiemelte, a művészet, a zene terén elért magas szakmai színvonalból semmilyen szín alatt nem engednek.
Kunszt Márta (DK) szerint egyértelmű, hogy egy ilyen nagyságú kulturális negyed támogatásához szükség van az állami hozzájárulásra, és nagyon tiszteli Hoppál Péter kulturális államtitkárt, hogy ezt kijárta. Ugyanakkor attól tart, hogy most egy menedzsmentszemlélet kerül előtérbe. Keresztes László Lóránt (LMP) szerint semmilyen stratégiai szemlélet nincs abban, ami most történik. Szerinte mindenki elfogadja, hogy Budapest után Pécs hazánk másik kulturális centruma, a képviselő szerint viszont most kulturális értékek kerülnek veszélybe. Gulyás Emil (MSZP) azt közölte, nem látja, hogy az átalakulás olcsóbb lenne. Gyimesi Gábor (Jobbik) azt mondta, sem sportra, sem kultúrára nem lehet eleget költeni, hiszen a későbbiekben ez – meglátása szerint – megtérül. Most viszont attól tart, hogy a ZsÖK „alá sorolt” Pannon Filharmonikusoknál a későbbiekben gondok lehetnek. Egyetértenek viszont a sportcégek tulajdonrészeinek átadásával, közölte a Jobbik képviselője. Kővári János (ÖPE) úgy vélekedett, gyakran van messiásvárás a cégátszervezések kapcsán.
Őri László alpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint a fő cél, hogy Pécs közép- és hosszú távon is meg tudja őrizni kulturális sokszínűségét. Fontos, hogy világos legyen az a struktúra, amelyben a kultúra működik. Ezek a cégek ugyanakkor nem olvadnak be a ZsÖK-be, hanem önállóságuk megmarad, ez igaz a POSzT-ra, a Pécsi Balettre és a Pannon Filharmonikusokra is – pusztán a közvetlen önkormányzati tulajdon átalakul egy közvetett önkormányzati tulajdonná a ZsÖK révén. De azt sem szabad kerülgetni, fogalmazott az alpolgármester, hogy ha meg akarjuk hosszú távon is őrizni ezt az értéket, akkor szükség van a takarékosságra. Ellenben egyik művészeti társulat, közösség sem attól értékes, hogy külön ügyvédje van vagy külön könyveltet – hangsúlyozta Őri László alpolgármester. Őri László azt is kiemelte, a stabilitás záloga az a szerződés, amely révén a kormány évente 1,8 milliárd forinttal támogatja a pécsi kulturális életet.
Emellett döntött a testület a Polgármesteri Hivatal létszámcsökkentéséről, és arról is, hogy részletekben fizeti a város az önkormányzati lakások utáni vízdíjhátralékot. Ugyancsak határoztak a városi víziközművek fejlesztési tervéről.
Miután a testület vita után elfogadta az idei költségvetés állásáról szóló beszámolót, megvitatta a közgyűlés azt az intézkedési tervet is, amit Páva Zsolt polgármester terjesztett elő a pénzügyi kötelezettségek teljesítésére. A polgármester ismertette, milyen okok vezettek a jelenlegi helyzethez, ezek között kiemelte, hogy a Tüke Busznak megahitelt kellett felvenni ahhoz, hogy a pécsi közösségi közlekedést biztosítani tudják, hiszen a szocialista városvezetés után gyakorlatilag nem maradt buszparkja a városnak – ez önmagában egy hatmilliárdos tétel. Nem szabad elfelejteni a szocialisták után maradt presztízsberuházásokat, például az Expo Centert, ami szintén hatalmas terhet jelent. Ugyanakkor azt is hozzátette, tudni kell, hogy 3 év alatt 400 millióval nőtt a város iparűzésiadó-bevétele, a most elfogadott adókoncepció ezt tovább tudja gyarapítani. Mint mondta, fontos, hogy a kereskedelmi, szolgáltatócégek is nagyobb részt vállaljanak az adóterhekből (miközben a lakosság és a termelőcégek terhei nem nőnek vagy épp csökkennek). A város megszünteti a tanácsadói szerződéseket, csökkenti a reprezentációs és polgármesteri keretet. Az önkormányzati cégek száma is csökkenni fog. Az önkormányzat nem támogatja a PMFC NB III.-as futballcsapatát, ez éves szinten 200 millió forintot jelentett. A városvezető hangsúlyozta, a lakosságot nem terhelik ezek a lépések.
Számos ellenzéki képviselő vitába szállt, elégtelennek ítélte vagy kritizálta a tervet, olykor országos témákat is felvetve. Kővári János (ÖPE) egyebek mellett említette, hogy a szervezete 28 pontban foglalta össze, hogy meglátásuk szerint mire volna szükség (ezt korábban már lapunkban is ismertettük a szerdai sajtótájékoztató nyomán.) Ezek közül a szavazáskor többet a városvezető többség is támogatott, kiegészítve a polgármesteri javaslatokat.
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint nem gazdasági lépések történnek, hanem politikai kommunikáció, egyben több javaslatot is ismertetett. Gyimesi Gábor (Jobbik) szerint a politika rátelepszik a gazdasági döntésekre.
Decsi István alpolgármester (Fidesz-KDNP) megemlítette, hogy a buszcsereprogram elengedhetetlen volt, hiszen a szocialista városvezetés után gyakorlatilag nem maradtak buszok; ami maradt, az szinte üzemképtelen volt. Mint fogalmazott, a szocialista városvezetés idején hitelből készült presztízsberuházások (például reptér, Expo) évi másfél milliárdos terhet jelentenek most is.
Cserfainé Kovács Ágnes és Gulyás Emil (MSZP), illetve Kunszt Márta (DK) még a napirendi szavazás előtt elhagyta a közgyűlési termet, a testület végül 19 óra után fejezte be a munkát.
