Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) újra megválasztott elnöke szerint infrastrukturális szempontból és szellemi értelemben is félidőnél jár a szervezet felépülése – adta hírül az MTI.
Fekete György az MTI-nek elmondta: a tagozatok teljessége mellett a nem akadémiai tagok száma, valamint a különféle társzervezetekkel folyó közös akciók tekintetében is a fele idejénél tart az intézmény. Kiemelte, hogy a nem akadémikus köztestületi tagok jelenlegi csaknem kettőszázötvenes számának jövőbeni növekedésében bízik.
Mivel a Kárpát-medencei kortárs magyar művészet története, elmélete „nincs összeírva”, az intézet kutatóinak feladata az lesz, hogy feltérképezzék a hiányosságokat, megkíséreljék összeírni a tendenciákat és számba kell venniük a területen elért kutatási eredményeket. A cél az, hogy a komplex kutatási feladatokat ellátó intézmény egyfajta koordinációs szerepet töltsön be a hazai művészetelméletben.
A harmadik hosszú távú program a Nemzeti szalon rendszere, amelynek az a jelentősége, hogy a vizuális művészetek – fotó, építészet, képző- és iparművészet, dizájn – teljes országos teljesítményét bemutassák a nagyközönségnek. Jövőre a képzőművészetben valósul meg a Nemzeti szalon és azt szeretnék, ha a Műcsarnok és az MMA képzőművészeti tagozata közreműködésével olyan koordináció és „szellemi terjeszkedés” indulna meg, amely a nagyvárosok lehetőségeit is bővítené például úgy, hogy a szalon anyagát részekre szedve állítanák ki többek között Pécsett, Debrecenben, Szegeden.
Fekete György a Műcsarnokról elmondta: az előző vezetés egy-másfél évre előre megkötött szerződéseibe, megállapodásaiba az MMA mint gazda nem nyúl bele, tehát az intézmény minden ilyen programot, kiállítást megvalósít jövőre is. Mint mondta, a kiállítóhely jelentősége a külföldi teljesítmények fogadásában is rejlik. „Az MMA elsősorban a magyar tartalom megjelenítésének korábbi gyakorlatát akarja megváltoztatni, hogy ne szűk kurátori érdekek és egyebek befolyásolják” – jegyezte meg.
