82 éves korában elhunyt Dobrosi Lajos magyarbólyi ’56-os szabadságharcos – a gyászhírt Rozs András történész a napokban közölte lapunkkal.
Négy nappal az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója előtt, 2017. október 19-én elhunyt Dobrosi Lajos, a forradalmat követő megtorlás egyik, első fokon halálra ítélt áldozata. Az alábbiakban Rozs András, nyugalmazott pécsi főlevéltáros Dobrosi Lajosról írt megemlékező szövegének szerkesztett változata olvasható.
Dobrosi Lajos a Hajdú-Bihar megyei Derecskén született 1934. december 28-án. Magyarbólyban nőtt fel, édesanyja és nevelőapja nevelte őt és húgát, édesapja két éves korában meghalt.
Dobrosi 1956-ban a Magyar Néphadseregben szolgált, a 6723. számú légvédelmi tüzérezred rajparancsnokaként vett részt a Juta-dombi fegyveres ellenállásban, melynek során a magyar katonai egységek felvették a harcot azzal a szovjet katonákból és hozzájuk csatlakozott magyar ÁVH-sokból álló csapattal, mely Tökölön a KGB által letartóztatott Maléter Pál hadügyminiszter vezette magyar tárgyaló küldöttséget szállította. A Juta-dombi harcban 11 szovjet katona, 5 magyar államvédelmi katona halt meg, a csatának továbbá számos sebesültje volt.
A fegyveres ellenállást a forradalmat követő büntető perekben az MSZMP politikáját kiszolgáló hadbírák igen szigorúan megtorolták. Mecséri János ezredest, Dobrosi felettesét és több beosztott katonáját halálra ítélték, legtöbbjük halálos ítéletét végre is hajtották. A kivégzettek között volt többek közt a baranyai Magyar János honvéd is. Dobrosi mellett Puchert János honvéd, Paska Elemér szakaszvezető halálbüntetését másodfokon életfogytiglani, majd kegyelemből 20 évi börtönbüntetésre változtatták.
Az 1958. augusztus 14-én meghozott halálos ítéletről életfogytig tartó szabadságvesztésre módosított ítélet így szólt:
„A bíróság a vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli felbujtó minőségben elkövetett gyilkosság bűntette, illetve kísérlete, valamint többrendbeli bűntettek kísérlete miatt halálbüntetésre, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság a főbüntetést életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta.”
A forradalmár volt élettársa és örökségének kezelője, a jelenleg babarcon élő Nagy Imréné Kovács Erzsébet elmondta, hogy Dobrosi Lajos úgy emlékezett vissza magyarbólyi letartóztatására, hogy az 1957. december 24-én történt, épp az esküvője előtt. Dobrosit vőlegényruhában vitték el a rendőrök. A budapesti Kisfogházba került, itt három napig egy mélypincében tartották fogva.
A tárgyaláson a többi vádlott „rá vallott”, azaz azt állították, hogy Dobrosi lőtt a szovjet katonákra, de ez nem így történt. Egy vele készült interjúban ugyanis Dobrosi elmondta, hogy először felfegyverzett civilek nyitottak tüzet a Budapestre tartó szovjet alakulatra, az viszonozta a tüzet, ezután alakult ki lövöldözés a magyar és a szovjet, valamint az ÁVH-s csapatok között.
Dobrosi a kőbányai Gyűjtőfogházban raboskodott. A börtönben úgynevezett „sétavezető” volt a rabok között. Életfogytiglani büntetéséből összesen 13 évet töltött le, 1970-ben szabadult. A börtönévek alatt kitanulta az asztalos szakmát, szabadulása után asztalosként dolgozott Pécsett és Mohácson.
A rendszerváltás után Dobrosi Lajos forradalomban véghez vitt tettét bátor helytállásként, hőstettként értékelték újra mind a hivatalos állami szervek, mind az 1956-os szövetségek. A Kádár-rendszerben elszenvedett meghurcoltatásáért is elégtételt kapott, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig 1992-ben adományozta neki az 1956-os Emlékérem kitüntetést. Mindemellett 1997 októberében az ’56-os Parlament az ’56-os Felkelők Szövetsége nevében kitüntetést adományozott a szabadságharcos részére „a szövetség létrejöttét meghatározó példamutató helytállásáért”.
Dobrosi Lajos Babarc községben halt meg 2017. október 19-én. Szülőhelyén, Magyarbólyban temették el.
Rozs András fenti írása Weinhardt Béla, pécsi ’56-os elítélt kérésére készült Puchert János, Dobrosi halálraítélt társa információi, valamint egy Dobrosi élettársával 2017. november 13-án készített interjú alapján.