Október 3-án este, illetve október 4-én tartja a ferences rend legnagyobb ünnepét: Szent Ferenc halálára emlékeznek. A ferencesek Pécshez is sok-sok szállal kötődnek, mégha most rendházuk nincs is a városban. Van viszont egy templom Pécsett, amelynek regényes a története.
A ferencesek templomai világszerte sötétbe borultak október 3-án este, e napon emlékeznek ugyanis Assisi Szent Ferenc halálára, ahogy hívják, a Tranzitusra, azaz az átmenetre. Október 4-én, Szent Ferenc temetésének napján (ez egyben Ferenc-nap is a naptárban) szintén megemlékeznek a ferencesek rendalapítójukról.
Pécsett jelenleg nem működik ferences rendház, a kolduló barátok azonban fenntartanak egy felsőoktatási kollégiumot (a Collegium Seraphicumot), közvetlenül emellett pedig egy csodálatos műemlék áll: a pécsi ferences templom.
Az 1209-ben alapított ferences rend nagyon hamar megjelent Magyarországon, a dél-dunántúli központjuk Pécsett volt, Vince nevű pécsi gvárdiánjukat, házfőnöküket már 1256-ban említik írott források. A középkorban virágzott a ferences rendi élet, templomuk, kolostoruk volt – aztán jött a török. A hódoltság alatt lerombolták a templomot, helyére dzsámi épült, közvetlenül Memi pasa fürdője mellé, ennek romjai ma is láthatóak.
A ferencesek azonban nem estek kétségbe, a török kiűzése után ebben a dzsámiban is miséztek. De ez persze nem maradhatott így a végtelenségig, az 1700-as évek elején már felmerült egy új templom építésének gondolata, végül 1718-ban el is kezdődött az építkezés. Több ütemben felépült a torony, a templom, barokk stílusban.
Ez a templom azonban nem az, amit ma is láthatunk, hiszen az átépítések nem kerülték el ezt a műemléket sem: 1880 és 1900 között eklektikus stílusúra formálták, majd 1925-26-ban belső átalakításokat is végrehajtottak rajta. Belül viszont igazi barokk csodákat láthatunk ma is, a faragott mellékoltárok ráadásul egy ferences szerzetes, Jani Lukács testvér műhelyében készültek az 1700-as években. A templom különlegessége még a szentély kupolájának festménye, ami Gebauer Ernő műve. Az Ausztriában született, de Pécsett elhunyt művész alkotásai számos pécsi templomban láthatóak, a ferencesek templomában 1933-ban készített csodás festményt.
Két különlegességét mindenképp ki kell még emelni a templomnak: Angster-orgona működik benne, ezt 1879-ben készítették a manufaktúrában, és ez volt a 32. számozott példány – a gyár 1945-ben építette át. Az orgonaházat pedig ferences barátok faragták. A másik különlegesség nem a templom szerves része, mégis sok pécsinek kedves, generációk számára jelentett és jelent ma is karácsonyi programot: az életnagyságú ferences betlehem itt található, amely már a pécsi és a baranyai értéktárnak is része lett a közelmúltban. A gyönyörű figurákat szintén ferences barátok faragták a harmincas évek végén, 1940 karácsonyán állították fel először.
[su_box title=”Utca is őrzi a nevüket” style=”soft” box_color=”#1ca515″]Az, hogy a ferences rend mennyire meghatározó volt Pécsett, jól jelzi, hogy egy jelentős belvárosi utca ma is őrzi nevüket: ez természetesen a Ferencesek utcája. Az utca első ismert neve Szigeti kapu utca volt, azonban már az 1750-es években Franciscaner Gasse-nak, majd Franzischkaner Gasse-nak hívták, de volt Barát utca, illetve Barátok utcája, valamint Ferencziek utcája is – ez mind-mind a ferencesekre utal. 1950-ben, a kommunista rendszerben Sallai Imre pártmunkásról nevezték el, 1991-ben kapta vissza régi nevét, Ferencesek utcája lett.[/su_box]
Forrás: Pécs Lexikon, Templom.hu
