Az újraindult Volvo-per március 24-ei tanú-meghallgatásain a bíró többek között arra fókuszált, hogy hogyan született meg az a 3,5 milliárd forintos összeg, amivel a buszok beszerzési költségeként számoltak. A 444.hu beszámolója.
Március 24-én három tanút hallgatott meg a Szekszárdi Ítélőtábla az újraindult Volvo-perben. A 444.hu beszámolója szerint tanúskodott Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő, aki 2014-ben a város gazdasági és pénzügyi bizottságát vezette, valamint Árki Sándor, aki a Tüke Busz vezérigazgatója volt 2014. december 31-ig, továbbá Baracsi László, aki a cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedett a buszbeszerzés idején.
A cikkből kiderül, hogy a bíró kérdéseinek fókuszában egyrészt a buszbeszerzés lebonyolítása, az azzal kapcsolatos szervezési, előkészítési munkafolyamatok álltak, másrészt az, hogy
hogyan született meg az a 3,5 milliárd forintos összeg, amivel a buszok beszerzési költségeként számoltak Pécsen, és ami egy ilyen keretösszegű hitelfelvételt is eredményezett.
A három tanú kihallgatása után úgy tűnik – fogalmaz a 444 cikke -, hogy a pécsi közgyűlésben „nem mindennapi manifesztáció történt” 2014 decemberében:
„senki nem tudja, hogyan, de életre kelt mínusz 3 500 000 000 forint. Persze korántsem ez az egyetlen kérdés, amire nem kaptunk választ.”
Csizmadia Péter: „Nem tudom megerősíteni”
A pécsi közgyűlés 2014. december 10-én döntött arról, hogy előzetesen hozzájárul 3,5 milliárd forint keresztösszegű hitelfelvételhez szükséges közbeszerzés kiírásához. Ez a napirendi pont úgy került a képviselők elé, hogy két nappal korábban az akkor Csizmadia Péter vezette gazdasági és pénzügyi bizottság tárgyalt róla, és hagyta jóvá az erről szóló előterjesztést. Csakhogy amikor az eljáró bíró kikérte a pécsi városházáról az anyagot, csak a 30 napirendi pontot tárgyaló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tudták kiadni neki, a hitelfelvételről szóló előterjesztést és határozati javaslatot nem – írja a 444.
Csizmadia a 444 riportja szerint azt mondta, hogy a bizottság minden napirendi pontjához mindig volt előterjesztés, nagyon ritkán szóbeli, a legtöbbször írásbeli. Azt mondta, hogy az előterjesztő minden bizonnyal Girán János akkori alpolgármester volt – ő 2016-ban lemondott –, mert hozzá tartoztak a városi cégek ügyei, illetve hogy a bizottsági ülésen ott volt Árki Sándor, a Tüke Busz akkori vezérigazgatója.
Arra a bírói kérdésre – folytatódik a cikk -, hogy volt-e hitelfelvételről vita, azt felelte, „minimális vita volt”, de nem emlékezett, hogy a bizottságban vagy két nappal később a közgyűlésen. Miután azonban a bíró felolvasta a jegyzőkönyvből, hogy ennél a napirendi pontnál az állt, hogy a bizottság elnöke „hozzászólás hiányában” szavazást rendelt el, azzal egészítette ki az előző válaszát, hogy „elég tipikus, hogy nincs vita a bizottsági ülésen”. A szavai hitelességét erősítette, hogy a 30 előterjesztést egy 67 perces ülésen zavarták le.
A bíró kérdésére Csizmadia megerősítette, hogy az önkormányzatnál az a személy, aki a Tüke Buszért felelt, Girán János előtt Csizi Péter volt pécsi fideszes alpolgármester volt, de arra, hogy ők irányították a bizottság, a közgyűlés vagy a cég működését, azt felelte: „Nem értek egyet ezzel az állásponttal, ezzel a megfogalmazással.” Hasonló választ – „nem tudom megerősíteni” – adott arra is, hogy Baranya megyében nem történt semmi Bánki Erik tudta nélkül.
Azt ugyanakkor Csizmadia is megerősítette, hogy „politikai értelemben zajlottak egyeztetések az adott politikai közösséghez tartozó politikusok között”, de szerinte ezek nem befolyásolták az akkor általa vezetett bizottság döntéseit – áll a 444 cikkében. Arra a kérdésre, hogy Csizi Péter később figyelemmel követte-e a pécsi buszbeszerzést, azt mondta, feltételezi, hogy igen, országgyűlési képviselőként feladata is volt, „de erről nem beszéltünk, a bizottság munkájához nem kapcsolódott”.
Volt Tüke Busz-vezér: „Nem emlékszem”
A beszámolóból kiderül, hogy Csizi neve többször előkerült a kérdések jelentős részére „nem tudom”, „nem emlékszem” válaszokkal reagáló Árki Sándor tanúvallomásában is (neki határozott időre, 2014. december 31-ig szólt a szerződése, és részben ezzel magyarázta, hogy miért nem folyt bele a buszbeszerzés előkészítésébe). Egyrészt azt mondta, hogy 2012-ben a későbbi I. rendű vádlott (P. I.) az akkor a Tüke Buszért felelős alpolgármester Csizi ajánlására került az által vezetett céghez, hogy legyen, aki nagy szakértője a fejlesztéseknek és műszaki területnek, mivel a buszpark elég rossz állapotban volt.
Másrészt amikor a bíró arról kérdezte, hogy Árki és az akkor a Tüke Busznál a helyetteseként dolgozó későbbi I. rendű vádlott járt-e 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban, kis habozás után azt mondta, ”közlekedésügyben jártunk ott P.-vel”, de arra a kérdésre, hogy miről tárgyaltak, csak nagyon általánosan tudott beszélni. „Arról, hogy fenn kell tartani a pécsi tömegközlekedést… nem emlékszem… egy államtitkár asszonnyal találkoztunk. Ha jól emlékszem, Csizi alpolgármester úr is ott volt, vagy később csatlakozott”, majd arra a kérdésre, hogy mit reagált az általuk elmondottakra az államtitkár asszony, azt felelte: „Azt, hogy megérti. Utána mi kimentünk, ő benn maradt Csizi Péterrel”. Azt a bírói kérdést, hogy mit mondott utána arról a négyszemközti megbeszélésről Csizi, ez a párbeszéd követte:
– Mit mondott utána Csizi Péter?
– Én erről nem kaptam tájékoztatást. Amikor jöttünk visszafelé, ez nem került szóba.
– Akkor mi került szóba?
– Az, hogy jó, hogy ott voltunk, hogy az államtitkár asszony autentikus tájékoztatást kapott
– Kértek valamit?
– Mi ahhoz kicsik vagyunk.
A 444 szerint amikor később a bíró idézett P. egy korábbi vallomásából, amely szerint az NGM-ben azt mondták nekik, hogy vagy Volvo buszokat vesznek, vagy semmilyent nem fognak, azt felelte: már nem emlékszik, hogy ez így elhangzott volna ilyen konkrétan.
A bíró felvetette, hogy korábbi tanúvallomásában Girán János arról is beszélt: a buszbeszerzés 3,5 milliárdos előterjesztésénél Baracsi gazdasági igazgató és Árki vezérigazgató megkerülhetetlen volt, amire azt mondta: „összegszerűségben én nem tudok nyilatkozni”, és hogy bár P. csinált elemzést a buszbeszerzésről, ő azt nem látta. Sőt, szerinte ők nem is beszéltek Giránnal, „nem is tudom, mikor lett alpolgármester”. Vallomása szerint nem tudott arról sem, hogy még a közbeszerzés előtt, 2014 végén a Volvo Hungáriától kaptak egy indikatív árajánlatot: „én nem tudom az ő árát… nem emlékszem, hogy tudhattam volna”. Arról sem tudott, hogy Csizi vagy Bánki bármit irányítottak volna, akár csak az általa vezetett cég beszerzéseit, illetve hogy semmi nem történhetett Baranyában a két politikus tudta nélkül.
Azt elismerte, hogy P., a II. rendű vádlott Csengő András, valamint a pécsi önkormányzattal gazdasági-pénzügyi tanácsadói kapcsolatban álló Madár Péter József társaságában együtt elutaztak Hollandiába 2014 végén, de állítása szerint pénzügyekről, lehetséges árról ott sem volt szó. Bár hozzátette, hogy nem beszélt németül, hollandul, és más idegen nyelvet sem, így csak arról tud nyilatkozni, amit neki lefordítottak. De „egy vacsora keretében” beszélgettek, „nem biztos”, hogy neki mindent lefordítottak.
A volt vezérigazgató a cikk szerint arról sem tudott, hogy volt a buszokról másik, magyarországi egyeztetés is, sem arról, hogy a helyettese megkapta emailben a végső beszerzési árnál jóval alacsonyabb, úgynevezett indikatív árajánlatot. (A bíró a tanúkihallgatás egy pontján fel is tette azt a kérdést, hogy ha Árki is volt a vezérigazgató, valójában ki irányította a Tüke Buszt.)
Arra a kérdésre, hogy a Volvo Hungáriánál tartott novemberi budapesti megbeszélésről senki nem számolt-e be neki, megismételte: „nekem a mandátumom év végén lejárt”. Amikor a bíró azt mondta, hogy december 18-i keltezéssel van egy szándéknyilatkozat a Tüke Busztól a buszok beszerzésére, amit bár nem írt alá, az ő nevében fogalmaztak meg, azt mondta, „ilyet épeszű ember nem csinál”, ő erről nem tudott.
Ahogyan állítása szerint arról sem tudott, hogy ha senki nem tárgyalt árakról, akkor honnan jött az a 3,5 milliárdos összeg, amire kalkulációt kellett készítenie a Tüke Busz gazdasági igazgatójának, „biztosan volt valahonnan valami információ”, felelte erre.
A gazdasági igazgató, akit az árkalkulációba nem vontak be
Márpedig a tanúként szintén hétfőn kihallgatott egykori gazdasági igazgató, Baracsi László határozottan állította, hogy a hollandiai busz-feltérképező út után ment be az irodájába Árki és P. – akiről azt mondta, „nem voltunk munkakapcsolat szempontjából jóban” –, és miután tájékoztatták arról, hogy látták a buszflottát, ami alkalmas lehet a cégnek, Árki arra utasította, hogy csináljon egy gazdasági elemzést arról, hogy a meglévő flotta, illetve a jövőbeli flotta üzemeltetése költség szempontjából hogyan nézne ki.
Baracsi vallomása szerint Árki azt mondta, hogy „nagyságrendileg 3 milliárd forinttal számoljanak a járművek árára, és 500 millió forinttal az egyéb költségekre”, így az esetleges átalakításra. Kérdésre elismerte, hogy nem tartotta normálisnak, hogy gazdasági igazgató létére az árkalkulációba nem vonták be, csak közöltek vele egy összeget. Abban nem tudott segíteni ő sem, hogy hogyan jött ki ez a 3+0,5 milliárd, ő Árkinál nem kérdezett vissza, hogy miért pont ennyi. Arra, hogy Girán miért mondta azt, hogy ő és Árki megkerülhetetlen volt a 3,5 milliárdos összeg meghatározásánál, azt felelte: nem tudja, miért mondta ezt Girán, akivel ő nem is beszélt – írja a 444.
Baracsi azt is mondta, hogy a Volvo-beszerzés ügyében a pécsi egyetem pénzügyi tanszékén munkatársa, dr. Schepp Zoltán volt a tanácsadójuk, az ő segítségével sikerült kedvező feltételű hitelt felvenniük. Arról, hogy akkor miért volt ott a hollandiai úton Madár Péter József, azt mondta, erről nem tudott, csak Árki és P. költségelszámolását kapta meg.
A volt gazdasági igazgató azt vallotta, hogy nem volt az önkormányzatnál olyan meghatározott személy, aki a Tüke Busszal kapcsolatot tartott – más tanúvallomások a volt alpolgármestereket, Csizit, majd Giránt nevezték meg –, és arról is beszélt, hogy P. tanúvallomásával szemben ő például Bánki Erikkal soha nem is találkozott, míg Csizi Péter „országgyűlési képviselő volt, tudhatott a beszerzésről, de a feltételekről aligha (…) Az első buszbeszerzésről tudott, de érdemileg nem emlékszem, hogy beleszólt volna, tudott volna”.
