Folytatódott hétfőn az első fokon újrakezdődött Volvo-per tárgyalása a Szekszárdi Törvényszéken. A 444 beszámolója szerint a bíróság tanúként hallgatta meg M. Pétert, Bánki Erik unokatestvérét, aki a Páva-féle önkormányzatnál gazdasági főtanácsadó volt.
Ezt kell tudni M. Péterről:
- cégén keresztül gazdasági-pénzügyi tanácsadói szerződésben állt a Páva Zsolt vezette fideszes városvezetéssel;
- ismerte az időközben elhunyt elsőrendű vádlott P. I.-t, akivel az utolsó években baráti kapcsolatban álltak;
- szintén barátja volt Cs. András másodrendű vádlott;
- ott volt azon a hollandiai úton 2014 végén, ahol a később a gyanú szerint túlárazott buszokat először megnézték mások mellett az első-, a másod-, és a negyedrendű vádlottak társaságában;
- tanácsadóként segítette a buszbeszerzés banki finanszírozását.
M. Péter többek között elmondta: rendszeresen tartott olyan úgynevezett stábüléseket a 2010-es években a pécsi városvezetés, amelyeken részt vett a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt”. Ezekre általában heti egyszer került sor, nem voltak nyilvánosak, és legalább egy ilyenen „egész biztos, hogy tárgyaltak” az azóta Volvogate néven elhíresült buszbeszerzésről is.
A lap szerint mindez azért érdekes, mert Bánki Erik neve többször is felbukkant a buszbeszerzést követő eljárásokban. A korábbi I. rendű vádlott – aki még az elsőfokú ítélethirdetés előtt elhunyt – egy vallomásában azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a Tüke Busz menedzsmentje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter és Bánki Erik parlamenti képviselő befolyása alatt állt, illetve azt is, hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében. Amikor néhány hete Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték, azt mondta:
„Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (…) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült”.
A bíró a tárgyaláson többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogyan született meg a 3,5 milliárdos szám, amekkora hitelt a városnak kerestek – éppen M. Péter közreműködésével –, és amennyi történetesen pont megegyezett azzal az összeggel, amibe végül kerültek a buszok.
M. Péter azt mondta, azt biztos, hogy nem Pávától származik az összeg, valószínűleg „az alpolgármester vagy a pénzügyi osztályvezető tudhatja, hogyan lett a Tüke Busztól érkezett számból előterjesztés”, illetve dicsérte a Tüke Busz akkori gazdasági vezetőjének számításait. Utóbbi korábban azt mondta, neki az akkori vezérigazgató és a későbbi I. rendű vádlott, P. I. mondták ezt a számot a 2014. november végi hollandiai útjuk után; ezen kettejük mellett a másodrendű vádlott és M. Péter vett részt magyar részről.
Nemcsak az nem derült ki továbbra sem, hogy honnan jött a 3,5 milliárdos összeg, de még az sem, hogy M. Péter voltaképpen kinek a megbízásából vagy meghívására utazott 2014 novemberében, még bőven a közbeszerzés kiírása előtt a hollandiai Volvóhoz megnézni az eladó buszokat – írja a lap.
M. Péter elmondta, a hazaérkezése után Csizinek referált a tapasztalatairól. Miután állítása szerint semmi érdemiről, így például árakról nem tárgyalt, mert nem volt rá mandátuma, az sem világos, hogy miről tudott beszámolni – veti fel a 444 cikke. Arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy az ott őket fogadó holland üzletember, a negyedrendű vádlott, S. P. üzletember milyen minőségben járt el. Ez pedig az egyik kulcskérdése az ügynek, hiszen jóval a közbeszerzés kiírása előtt történt mindez, és a későbbi tendernyertes cég vezetőjéről van szó.
