Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks oknyomozó portál. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel számolt be vasárnap internetes kiadásában.
A német hetilap „világtérképéhez” mellékelt táblázatból, illetve ismertetésből kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát. A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta.
A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a „titkos, külföldiek elől elzárandó” elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a „titkos” elnevezést viselte.
A következő besorolás a „bizalmas, külföldiek elől elzárandó” minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak „bizalmas” iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat „érdemelte ki”.
További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a „csak szolgálati használatra”, azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a „nem minősített” besorolást kapta.
A The Guardian a WikiLeaks oknyomozó portál által hozzá eljuttatott bizalmas amerikai diplomáciai iratokból az is kiderült: arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen.
A vezető baloldali brit lap – a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike – a vasárnap este kiszivárogtatott több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett.
A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnik, hogy Washington „titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen.
A titkos direktívát Hillary Clinton amerikai külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.
A Pentagon élesen elítélte a washingtoni védelmi minisztérium, hogy a WikiLeaks segítségével amerikai külügyi dokumentumok szivárogtak ki.