A város kultúráért, valamit társadalmi- és külkapcsolatokért felelős alpolgármesterével beszélgettünk az elmúlt év során elért fontosabb eredményekről: szó volt a civil koncepcióról, a múzeumról és Pécs testvérvárosairól is.
– Idén júniusban választották Pécs alpolgármesterévé. Mik voltak azok a kihívások, amikkel ebben az időszakban és az alpolgármesteri tisztségben szembesült?
– Egy igazán szép területen kaptam megbízást, mely magában foglalja a kultúrát, a társadalmi- és külkapcsolatokat is. Hatalmas kihívás és felelősség ez a szolgálat, hiszen Pécs a kultúra városa, sokszínű civil élettel, kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal. Külkapcsolatok terén a COVID miatt szinte csak az online térben volt lehetőség lépéseket tenni. A járvány számos kihívás elé állított bennünket, a rendezvények területén például volt olyan eset, amikor az utolsó pillanatban kellett átszervezni a programot. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a remek csapatmunkának köszönhetően – jelen körülmények között is –sikeres időszakot tudhatunk magunk mögött, hiszen a Fényfesztivál az egész országból rengeteg embert vonzott Pécsre és az adventi programsorozatról is pozitív visszajelzések érkeztek felém.
– Kunszt Márta civil tanácsnoknak és Önnek is nagy szerepe volt a napokban elfogadott városi civil koncepció kidolgozásában. Ha jól tudom, több mint két évig tartott az egyeztetés a pécsi civil szervezetekkel, akik a dokumentumot saját véleményeikkel, igényeikkel, felvetéseikkel alakíthatták. Miért volt fontos, hogy a civileket minél jobban bevonják a folyamatba?
– A pécsi civil szektor súlya országos szinten is méltán jelentős, így a városnak érdemes figyelembe vennie az ágazatban felhalmozott tudás és tapasztalat alapján tett szakmai javaslatokat. Ezt mi meg is tettük a koncepció előkészítése során. Nagyon fontosnak tartjuk a közösségek bevonását Pécs mindennapjaiba, így a civil szervezetekkel történő együttműködés is kiemelten fontos számunkra. A koncepció készítése során a város civil szervezetei javaslatot tehettek, véleményezhették az anyagot.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani minden olyan civil szervezetnek, aki az elejétől kezdve bekapcsolódott az anyag összeállításába.
Külön köszönetemet szeretném kifejezni Vincze Csillának és Végh Mártának a Nevelők Háza Egyesülettől, akik mindvégig kiemelkedően aktív szerepet vállaltak a kidolgozásban.
– Mi lehet az oka annak, hogy a több mint 600 megkeresett pécsi civil szervezet közül sokan nem vettek részt az egyeztetésekben?
– Nem tudom, mi lehet az oka annak, hogy egyes szervezetek nem csatlakoztak, ezt tőlük kell megkérdezni, de akik csatlakoztak, végig aktív szerepet vállaltak a koncepció megalkotása során.
– Hogyan reagált a koncepció kidolgozásának folyamatára, illetve a kész dokumentum elfogadására az ellenzék?
– Az ÖPE-KDNP frakció sajnos igyekezett a nagyrészt civilek által, a civilek részére kidolgozott koncepcióról is politikailag inkorrekt módon kommunikálni. Bár a koncepcióalkotás folyamatáról már szeptember 30-án értesült a civil vezetőként is dolgozó ÖPE-KDNP-s képviselő, ő ahelyett, hogy időben csatlakozott volna a munkához, inkább utólag, hangosan bírálta a folyamatot.
Ettől függetlenül bízom benne, hogy a politikai viták nem fogják elrontani azt az anyagot, melyet a civilekkel együtt dolgoztunk ki.
– Hogyan látja, miben fejlődött az elmúlt év során Pécs kulturális élete és miben van még szükség előrelépésre?
– A pandémia miatt nagyon nehéz helyzetben voltunk, a kulturális élet számára is oltári nagy pofon volt. A város óriási kulturális értékekkel rendelkezik, úgy gondolom, hogy ennek erősítésére, megóvására kell törekednünk. Meg kell találnunk azokat a forrásokat és lehetőségeket, amelyek mentén ez biztosítható. Pozitív, hogy ismét megkezdődött a kulturális intézmények közti kommunikáció, melynek köszönhetően a pécsi programok láthatóbbá válnak.
– A régészeti múzeum jövőre induló felújítása mellett van tervben más pécsi kulturális intézmény fejlesztése?
– A múzeumi létesítmények többségét sajnos rossz állapotban örököltük a korábbi városvezetéstől. Hivatalba lépésemet követően az intézmény összes létesítményét bejártam, megismertem a problémáikat. Azt a hatalmas értéket, melynek a Janus Pannonius Múzeum ad otthont, óvnunk kell, igyekszünk ezért pályázati forrásokhoz jutni, ezen dolgoznunk kell.
– Viszonylag gyakran éri az a vád a Janus Pannonius Múzeumot, hogy az amúgy rangos és fontos időszakos vagy állandó tárlataikra, programjaikra nem tudnak sok látogatót vonzani. Foglalkoznak ezzel a problémával?
– Minden bizonnyal a járvány befolyásolta a kiállításra látogatók számát, de nagyrészt nem értek egyet a vádakkal. Idén, a járványügyi korlátozások alatt tartották a Múzeumok Éjszakáját. Ezen a júniusi szombat estén csaknem 4 ezren voltak kíváncsiak a Janus Pannonius Múzeum kiállításaira. A járványügyi korlátozások enyhülésével különösen nagy érdeklődés volt tapasztalható a kiállításaik iránt.
2021 augusztusában több mint 12 ezer látogatójuk volt, ez 20 százalékos emelkedést jelent a korábbi évekhez képest.
Szeptember végén, október elején a Fényfesztivál rendezvényeihez kapcsolódóan ugrott meg a Janus Pannonius Múzeum kiállításainak látogatószáma. Kedvezményeket adnak iskolai csoportoknak, illetve együttműködési megállapodásokat kötöttek – és továbbiak megkötése van folyamatban – különböző oktatási intézményekkel, melyek keretében rendszeresen érkeznek csoportok a kiállításokhoz kapcsolódó múzeumi foglalkozásokra. Bekapcsolódtak az iskoláknak meghirdetett Lázár Ervin Programba is. Ennek keretében éppen a napokban kötnek szerződést a pécsi és a mohácsi tankerületekkel, így csak e program révén a jövő év elején mintegy 4 ezer általános iskolás vesz majd részt az állandó kiállításaikhoz kapcsolódó múzeumi foglalkozásokon. Emellett a Pécs Nyitva kampányon belül városi rendezvényekhez is kapcsolódnak ingyenes programokkal, amelyek a kiállításaikat is népszerűsítik. A Múzeum Utca Plusz például egy ilyen programsorozat volt július elején, amikor szintén érezhetően megugrottak a kiállításaik jegybevételei.
– Beszéljünk egy kicsit a testvérvárosi- és külkapcsolatokról, amelyekért szintén Ön felel. A vírushelyzet miatt nyilván nehezebb volt az elmúlt évben ezen a téren eredményeket elérni, de lehet, hogy tévedek. Milyen pozitív fejlemények történtek ezen a területen és milyen jövőbeni tervekről lehet beszélni?
– Pécsnek rendkívül széleskörű és hosszú időre visszanyúló külkapcsolatai vannak, szám szerint 11 testvér- és 5 partnervárosunk van, ezeknek a kapcsolatoknak jelentős része igen aktív. Igyekszünk például Aix-en-Provence-szal erősíteni a kapcsolatot, testvérvárosaink közül pedig Arad és Eszék városával szoros kooperációban vagyunk. Eszéki barátainkkal a következő évben számos programunk lesz Pécsett, ennek első lépcsője volt, amikor Nikola Faller szobrászművész a 48-as téren elkészítette látványos land-art alkotását.
– Képviselőként is tevékenykedik, milyen fontosabb eredményekre büszke a körzetében?
– Aminek kifejezetten örülök, az az, hogy a lakosságot is sikerült számos alkalommal megmozgatni: több sikeres lakossági fórumon vagyunk túl és az egyik legjobb élmény volt a Fejér Lipót utcai játszótér felújítására szervezett közösségi nap. A Biokom munkatársainak köszönhetően számos lakossági kérés teljesült körzetünkben a 2021-es évben is, és – összefogva Auth István képviselőtársammal – idén először Mindenki Karácsonyfájával is sikerült kedveskedni a körzetben élőknek, amelyet a volt 25 emeletes helyén állítottunk fel. A körzetem továbbra is a szívügyem, ezért természetesen rendszeresen tartok fogadóórát, de a megadott időpontokon túl is elérhető vagyok közösségi oldalamon, e-mailben és telefonon is.
Nyőgéri Lajos alpolgármesterrel készített interjúnkat itt olvashatják:
https://www.pecsma.hu/pecs-aktual/nyogeri-lajos-a-gepezet-lelke-a-dolgozok-elhivatottsaga/
