Radóczy Jusztina sok jó zenésszel állhatott már egy színpadon, legyen szó bármilyen stílusról, számára ez a legjobb tanulási forrás. Mai napig rendszeresen jár workshopokra, és gyűjti a tapasztalatokat. Nem mellesleg énekstúdiót vezet és Jazzimpair zenekarával a mainstreamben utaznak. Ismerjék meg a Pécs Abszolút Nője verseny újabb jelöltjét!
– 15 év alatt sok formációban énekeltél, a dzsesszen kívül más műfajokba is belekóstoltál, mégis itt kötöttél ki.
– Ez áll hozzám a legközelebb. Semjén Dávid dzsesszgitárossal négy évig duóban működtünk sikeresen. 2013-ban felújítottuk e régi-új formációt Bánki Géza csatlakozásával, aki a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola ütős tanára és ebben a formációban cajonon játszik – ez egy Peruból származó „doboz”, ami valójában dob. Ezt a dzsesszgitár-ének-cajon hangzást Varga Péter Bálint pozanos barátunk időnként rézfúvós hangszerekkel fűszerezi. Dzsessz-sztenderdek mellett popdalok, valamint régi magyar slágerek is kerültek repertoárunkba.
– Azt mondtad, apai ágon öröklődött a zenélés iránti vágyad.
– Már az ükapám is zenész volt. 1974-ben születtem Budapesten, de egy kis faluban, Újlengyelben nőttem fel. Kisgyermekként a zenetanulást az anyatejjel szívtam magamba. Zongorázni tanultam, így Békéscsabán a Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségiztem zongora szakon. Utána Pécsre jöttem, itt a Művészeti Karon karvezetésből diplomáztam 1997-ben. Ezután Budapestre jártam dzsesszéneklést tanulni, de anyai teendőim miatt csak tavaly, 2013-ban szakvizsgáztam.
– A megélhetési problémák rányomják a bélyegüket a zenészek életére is, egyre kevesebb a lehetőség az élőzenére. Hogy élitek túl?
– Hajsza folyik a lehetőségekért, ami nem tesz jót a művészetnek, de csapatunkat összetartja a hasonló ízlésvilág és hasonló célok. Nem a „befutásra” hajtunk, szeretjük az újdonságokat, örömet szerzünk magunknak és a közönségnek. Zene nélkül nem lehet élni, ebben egyetértünk, és abban is, hogy ezt nem lehet hajszolva művelni.
– Régi vágyad teljesült a Dzsászti Énekstúdióddal. Mit kell tudni erről, mi a tanítási módszered lényege, mire neveled a tanítványokat?
-Pop-dzsessz énekstúdiómban a fiatalok az énektanuláson kívül hallásfejlesztést, intonációs és zenekari gyakorlatot is szerezhetnek. A karácsonyi koncertsorozatunk nagy sikerrel zajlott, rengeteg élményt szereztünk magunknak és a közönségnek is. Fontos, hogy a zenészek találkozzanak egymással, megismerjék városukban a társaikat, tanuljanak egymástól, így az énekesek köré zenekart is szerveztem. Célom, hogy egyfajta olvasztótégellyé váljon ez a stúdió és több fiatal hangszeres zenész is részt vegyen a koncertjeinken, akár örömzenéléssel is. Óriási élmény volt látni az énekórán tanultak kikristályosodását a próbákon, mennyi lendületet adhat közös produkció, végül a siker. Fontos a stúdió munkájában még a vidámság és lazaság, amíg építő jellegű. Bárki csatlakozott hozzánk, itt a fiatalok nem féltékenyek egymásra, koncert előtt bátorítják, segítik egymást és a jó hangulat mindenkiből a legjobbat hozza ki. A zenéléshez meg kell mutatni legbelsőbb titkainkat a színpadon, ami az egymás iránti bizalom nélkül nem biztos, hogy működik.
