Környezetvédelmi díjat nyert a Pannon Hőerőmű Zrt. a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályázatán. A díjat odaítélő szakmai zsűri egyszerre értékelte azt, hogy a társaság teljesen megújuló energiaforrásokra helyezte a pécsi erőmű működését, illetve hogy az elmúlt bő egy évtizedben töredékére csökkent a létesítmény által kibocsátott káros anyagok mennyisége, jelentősen hozzájárulva ezzel a baranyai megyeszékhely levegőminőségének javításához.
2017. március 1. A pécsi erőmű üzemeltetőinek környezetvédelmi célú erőfeszítéseit ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) azáltal, hogy a Veolia-csoport tagjaként tevékenykedő Pannon Hőerőmű Zrt.-nek ítélte oda megyei környezetvédelmi díját. A PBKIK 2006-ban alapította meg a díjat, hogy így honorálja azokat a kimagasló teljesítményt nyújtó vállalkozásokat, amelyek az előző időszakhoz viszonyítva kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységet folytattak, hozzájárulva a megye környezetvédelmi mutatóinak javításához, valamint új, környezetbarát technológiák kifejlesztésével aktívan vettek részt környezetünk védelmében.
„Jelenlegi tulajdonosa több mint egy évtizede vette át a Pannon Hőerőmű Zrt., illetve ezzel együtt a pécsi erőmű működtetését. Ez idő alatt számos olyan fejlesztést sikerült végrehajtani, amelyek környezetvédelmi és gazdasági szempontból is fenntartható pályára helyezték a létesítmény működését. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy Pécs az első olyan hazai megyeszékhely, amelynek energiaellátása teljes egészében megújuló alapokra került azzal, hogy az erőmű szénről biomassza tüzelésre állította át energiatermelési rendszerét” – mondta a díj elnyerése kapcsán Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
A pécsi erőmű fejlesztésének köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen egy Magyarországon teljességgel újszerű energiatermelési rendszer jött létre. A helyi tüzelőanyagra alapozott energiatermelés nem pusztán függetlenné teszi a város energiaellátását az importból származó energiahordozóktól, de környezetvédelmi szempontból is kedvező változásokat eredményezett. A pécsi erőmű két biomassza-tüzelésű kazánja együttesen több mint 400 000 tonnával csökkenti minden évben hazánk széndioxid-kibocsátását.
A helyben élők számára pedig ennél is kézzelfoghatóbb, hogy az erőmű által kibocsátott káros anyagok mennyisége a széntüzeléses időszakéhoz képest a töredékére csökkent. Ezáltal a Pannon Hőerőmű jelentősen hozzá tudott járulni Pécs levegőminőségének javításához, illetve a téli időszakban a szmogos napok számának csökkentéséhez. A pécsi távfűtési modell a működő bizonyíték arra, hogy a biomassza felhasználása a városok levegőminősének javításában, és a szmog kialakulási esélyének csökkentésében is kulcsszerepet játszhat.
A magas hatásfokú, kogenerációs, azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is termelő hőerőmű egyébként nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában egyedinek számít. Pécs energiatermelését két biomassza-tüzelésű blokk látja el: a fatípusú, ömlesztett biomasszát felhasználó, 49,9 MW villamos energiát előállítani képes egység, illetve a bálázott lágyszárú mezőgazdasági mellékterméket felhasználó, 35 MW beépített villamos teljesítményű blokk. Ez a két erőmű biztosítja Pécs város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéséhez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.
A környezetvédelmi eredmények, illetve a biomassza hasznosítás minél szélesebb körű megismertetése érdekében hozták létre az erőmű területén a 2015-ben átadott Zöld Zóna Látogatóközpontot. A bemutatóközpont a látogatókat megismerteti az erőmű történetével, tüzelőanyagaival, technológiájával, valamint a távhő- és a villamosenergia-felhasználás lehetőségeivel. A látogatóközpont ötvözi a legmodernebb telekommunikációs eszközök nyújtotta rugalmasságot a kreatív eszközök használatával biztosított interaktivitással. Így a központ közönsége játszva és testközelből ismerheti meg az erőmű legfontosabb jellemzőit. A Zöld Zóna Látogatóközpont eddigi működésének első két éve alatt pedig már csaknem 3000 látogató fordult meg a kiállítótérben.
A Pannon Hőerőmű Zrt.-ről
A pécsi erőművet 1959-ben adták át. A mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést a 60-as évek közepétől kiegészítette a baranyai megyeszékhely egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergiával történő ellátása. Az erőmű 2004-ben – több éves előkészítést követően – tért át részben földgáz-, részben fásszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználásra. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező üzemeltetési tapasztalataira alapozva nem sokkal később megkezdődött a második, bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokk előkészítése, amelyet végül – az időközben francia szakmai befektető, a Veolia Energia Magyarország Zrt. többségi tulajdonába kerülő erőmű anyavállalatának finanszírozásával – 2013-ban helyeztek üzembe. 2013 óta Pécs energiatermelését így a két biomassza-tüzelésű blokk látja el, így biztosítva a város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéshez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.
Hirdetés
