Ki ne olvasott volna arról, hogy faültetéssel felvehetjük a harcot a klímaváltozással szemben. De hogyan is? Biztos, hogy ez megoldás az emberiséget is kihalással fenyegető problémára? Sorozatunkban ennek jártunk utána, pécsi szakembereket megkérdezve. A második részben Pécs városi főkertésze volt beszélgetőpartnerünk.
[su_note note_color=”#7bb042″]Minden általunk megkérdezett szakember egyetértett abban, hogy nagyon fontos minél több növényt, fát elültetni annak érdekében, hogy az egyébként is súlyos fenyegetést jelentő klímaváltozást ne fokozzuk még inkább. Az esztétikus zöld környezetnek emellett számos olyan haszna van, ami kihat életmódunkra, világszemléletünkre. A zöld környezetben élő és dolgozó emberek környezeti tudata ugyanis zöld irányban formálódik. Továbbá rekreációjuk gyorsabb, több energiájuk is marad életvitelük során környezetvédelmi szempontokra koncentrálni. Előző cikkünket IDE kattintva olvashatjuk.[/su_note]
– Még a mi generációnk szembesülni fog a klímaváltozás rideg, brutális következményeivel hazánkban is. Olyan egyszerű dologra gondolok, mint az embereknek a klímaváltozás miatti súlyos egészségkárosodása, rövidebb élettartama; illetve a fizikai erőszak alkalmazása alapvető, az életszükségleteket kielégítő élelmiszerekhez – mint például a vízhez – való hozzáférésért. El tudjuk képzelni azt, hogy betörnek a lakásunkba elcsépelnek minket és a családunkat azért, hogy kiszolgálják magukat a hűtőszekrényünkből? Ez várható – figyelmeztetett Nagy Ervin, Pécs városi főkertésze.
Hozzátette, hogy a zöldfelületek növelése – abban a léptékben, ahogy mi a szó hétköznapi értelmében vesszük – csak egy gyenge plusz. Európában, ahol szomszédos országokban autókázva, laikusként nem is értjük miről beszélnek a klímaváltozásról papolók, hiszen gyönyörű zöld tájakon haladhatunk át és hatalmas erdőket, legelőket találunk, szükség lenne egy amolyan öko-diktatúrára a helyzet mentése, javítása érdekében a szakember szerint. Elsődlegesen a problémát okozó kibocsátóforrásokat kellene radikálisan csökkenteni – ide bele kell érteni a természeti javakat felhasználó ipari szegmensek környezetvédelmi célzatú szabályozását is -, és csak másodlagos ügy a már kibocsátott anyagok hatásának csökkentése, fejtette ki.
– A fatelepítés emellett egyébként nagyon is fontos, hiszen az esztétikus zöld környezetnek számos olyan haszna van, ami kihat életmódunkra, világszemléletünkre. A zöld környezetben élő, dolgozó emberek rekreációja gyorsabb, több energiájuk is marad életvitelük során környezetvédelmi szempontokra koncentrálni. Egy kipihent emberrel könnyebb szelektív hulladékgyűjtésről, egészséges életmódról, vagy akár önkéntes környezetápoló tevékenységről beszélgetni, mint egy fáradt, kimerült személlyel. Egyébként a fatelepítés tekintetében is a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elv érvényesül. Természetesen senki nem fog Magyarország méretű erdőket telepíteni, ez sajnos nem reális. Azonban ha minden ember szem előtt tartja saját környezete zöldítését és megteszi amit tud, legyen az csak egy kis kövirózsa a balkonon, vagy egy pár tő levendula nevelgetése a társasház előtt, az már jó irány – mondta Nagy Ervin.
Elmondta azt is, hogy a településeknek, városoknak is nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a zöldterületek fejlesztésére: ide beletartóznak a parkokon, közkerteken kívül a település körüli rétek, legelők, erdőségek is. Valóban több, és jobb minőségű zöldfelületre lenne szükségünk, ehhez azonban már törvényi, jogszabályi szabályozókra lenne szükség, sokkal drasztikusabbakra, mint amikkel jelenleg dolgozunk.
Például az építési telkeken több zöldfelület megtartása a beépített felületek rovására és emellett az építési telkek számának csökkentése, a különböző építési övezetekben nagyobb közterületi zöldfelület kialakítása, a felhagyott barnamezők kötelező rekultivációja, a vízfolyások melletti területeken zöld sávok kötelező kialakítása, a szürke infrastruktúra elemek terepszint alatti térfoglalásának radikális csökkentése, és bizonyos méretnél nagyobb szolgáltatók kötelező zöldterületi szerepvállalása a zöldfelületek védelmére lehetséges alternatívák lennének, melyeket a főkertész felsorolt.
– Ezek mellett azonban szem előtt kellene tartani a környezetvédelem többi területét, mint például az energiafelhasználás, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, és a többi ipari szegmens; továbbá az oktatás, és a fogyasztói magatartások. Ebből is látható, hogy a jobb állapot elérése érdekében társadalmi szintű „agymosásra” lenne szükség, ami nem reális, egyszerűen az emberiség alapvető ösztönein felül áll, hiszen társadalmi szinten mindig eladtuk a holnapi forintot a mai fillérért, és ha vannak is apró pozitív példák, összességében ez nem fog váltózni, sajnos az apokalipszis be fog következni – összegezte Nagy Ervin a nem túl rózsás jövőképet.
