A felmérést végző csapat ütemterv szerint, lépésről lépésre halad, jelenleg már a harmadik, belvárosi ütem végéhez közelítenek.
A város levegőminőségének javítását célzó HungAIRy Life integrált projekt keretében pár éve indult a pécsi zöldfelületek szisztematikus nyilvántartásba vétele, azaz az úgynevezett zöldfelületi kataszter. Az ehhez az összetett munkához szükséges speciális térinformatikai rendszer megismerését célzó oktatás 2022-ben zajlott le, ezt követően pedig a növényzeti felmérést végző cég is megkezdte a munkát.
A felmérést vezető Dr. Szilvácsku Zsolt, a Respect Kft. dendrológiai szakértője elmondta, hogy négy – a Biokom kezelésében lévő – városi területen dolgoznak: az első ütemben a nyugati és uránvárosi területeket fedték le, a második ütemben a déli területeket (Kertvárost is), a harmadikban a belvárost, a negyedikben pedig a keleti városrész zöldterületeit mérik fel. A csapat ütemterv szerint, lépésről lépésre halad, jelenleg már a harmadik, belvárosi ütem végéhez közelítenek, nemsokára a Tettye következik.
Összesen egyébként 700 hektáron vizsgálják a fákat, bokrokat, cserjéket, gyepeket, a munkába pedig nem csak szakértőket és szakembereket vonnak be, hanem a pécsieket is. Mivel Pécsett a gyönyörű és különleges faegyedek mellett vannak rosszabb állapotban levők is, ezért a cél az, hogy egy idézőjeles gondnoki rendszer alakuljon ki, hogy a lakosok észrevételeikkel és javaslataikkal a későbbiekben tudják segíteni a Biokom munkáját.
Mint mondta, az eddigi felmérések alapján megállapítható, hogy Pécsen változatos a növényzet és a fák-bokrok rejtekében élő állatvilág is, ugyanakkor a lehetőség megvan arra is, hogy még változatosabb legyen a városi flóra és fauna. Példaként felhozta, hogy találtak a városban pisztáciát, amiből – és többek között gyümölcsfákból – akár többet is elbírna a város.
Dr. Szilvácsku Zsolt kiemelte, hogy Pécsen kulcsfontosságú, hogy a növényzet megtartásához (és jövőbeni bővítéséhez) elengedhetetlen vízmennyiséget biztosítsák, a lehető legtovább megőrizzék vagy akár növeljék. Ugyanis – folytatta – a faültetés önmagában nem elég: a fák és cserjék élőhelyére is oda kell figyelni, amiből az önkormányzatnak is ki kell vennie a részét.
Ahogy azt korábban megírtuk, a növényzet felmérése nem egyszerű dolog: egy speciális, direkt erre a célra fejlesztett alkalmazással centiméterre pontosan meg kell határozni, hogy hol van egy adott fa, bokor, vagy egy cserjés terület. A felmérőket emellett saját készítésű, repülőről készült légifelvételek is segítik.
Minden egyes növénynek van adatlapja, amelyen meg kell határozni:
- a fajt,
- az egyes növények állapotát,
- fizikai és egyéb fontos paramétereiket (például a gyökér, gyökérnyak, korona jellemzése)
- az elhelyezkedésüket,
- azt, hogy mivel lehetnek konfliktusban,
- mit segíthetnek (például parkolók, társasházak klímáját),
- van-e egy adott fán madárfészek vagy fészkek,
- van-e valamilyen egyéb érdekessége, különlegessége
Ebből kifolyólag látni fogják, hogy például mikor van szükség egyes növények cseréjére, növényvédelmi beavatkozások elvégzésére.
A felmérés során beazonosított faegyedekhez hozzárendelik többek között azok gyökérzóna-méretét is, amelyeket össze lehet hasonlítani például a város közműtérképével. Ez azt jelenti, hogy össze tudják vetni a közművezetékek helyét és irányát azzal, hogy mekkora gyökérzetű fák vannak a közvetlen közelükben. Látják tehát, ha egy fa a vezetékek útjában áll, így pedig könnyen ki is kerülhetik azt különböző fejlesztési beruházások és közmű-munkák során.
Mindemellett a rendszer egy további hasznos funkciót is betölt: azt is látják így, hogy melyek a potenciális faültetési helyek a városban.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
