A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezéseket Pécsett kedden. A programban emlékséta, a zsidó emlékhelyek koszorúzása és kiállítás-megnyitó is szerepelt.
A megemlékezések a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében kezdődtek délután három órakor: az emlékműsorra érkezőket a Széchenyi István Iskola diákjainak „Holokauszt a művészetben” című prezentációja és a „Zsidók Magyarországon a XX. században”, a Centropa Hungary kisfilmje fogadta. A gimnázium dísztermében kiállítottak egy Emlékfalat is, amely a holokauszt pécsi és Pécs környéki áldozatainak állított emléket.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere ünnepi beszédében utalt rá: a két világháború közötti évtizedek ellenségessé váló politikai légköre, az antiszemitizmus felerősödése, majd a zsidótörvények korszaka fokozatosan megnehezítették a pécsi zsidóság életkörülményeit is. Beszámolt róla, hogy az első két zsidótörvény hatásaként 1939-re az állásvesztések miatt a zsidóság nagy része segélyekre, a zsidó caritás egyesületek támogatására szorult, míg a fiatal értelmiségiek a kamarák zártsága miatt nem tudtak végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni.
Elmondta: a II. zsidótörvény ellen deklarációban tiltakozott a pécsi zsidóság, de mindhiába: a gazdasági és politikai életben megszorítások következtek be, a földtulajdonnal rendelkezőket annak átengedésére kötelezték, korlátozták a kereskedést, nagymértékben szűkítették választójogukat, korlátozták az értelmiségi munkavállalást, jegyzékbe vették a zsidó iparűzőket, sárga csillag viselésére kötelezték őket. A III. zsidótörvény befejezte a vagyon-, és megkezdte a személyi szabadság korlátozást. Az ország német megszállását követően 1944. májusában Pécsett gettóba terelték a helyi és környékbeli zsidó lakosságot; a pécsi gettóban 2711 fő lakott – mondta.
A pécsi zsidók deportálása 1944. június 23-án kezdődött, amikor a gettó lakóit az egykori Lakits laktanyába szállították. Bevagonírozásuk július 4-én történt a pécsi pályaudvaron. Páva azt mondta, az elhurcoltakat a helyi sajtó cinizmusa, a jóérzésű lakosság megdöbbenése kísérte útjukon, és csak az éppen leszakadó hatalmas záporeső jelképezte a kiontott könnyeket.
Az ünnepi műsor végén diákok köszöntötték a meghívott holokauszt-túlélőket, miközben az elhurcoltakkal készült filminterjúkból mutattak be részleteket a megemlékezés résztvevőinek. Ezt követően diákok vezetésével indult emlékséta, amely a pécsi zsidóság elhurcolásának fontosabb helyszíneit érintette. A több száz fős, három részre oszló tömeg tagjai az emlékhelyeken koszorút helyeztek el az elhunytak tiszteletére. Többek között érintették a Gyermekek Emlékművét, a Lánc utcai Botlatókövet, a Holokauszt Roma Áldozatainak Emlékművét, a Mártírok útját, a vasútállomást és a pécsi izraelita temetőt is.
A holokauszt emléknap zárásaként 17 órától a Zsolnay Kulturális Negyed E78-as kiállítóterében Szenczy Sándor nyitotta meg a „Fények a sötétben – Wallenberg és a zsidó Wallenbergek” című, a holokauszt témáját feldolgozó kiállítást. A kiállítás történelmi főszereplői Raoul Wallenberg, Carl Lutz, Aristides de Sousa Mendes és a „zsidó Wallenbergek”, akik rendkívüli bátorságról és elszántságról tettek tanúbizonyságot mentőakcióik során.
Az április végéig ingyenesen látogatható kiállításon a betérők megismerkedhetnek az 1944 nyarán zajló svájci sajtókampánnyal, melynek nagy szerepe volt a Magyarországról Auschwitzba indított transzportok leállításában. Bemutatják a híres Auschwitz-jegyzőkönyv és Hillel Kook provokatív egylapos közleményei, melyek az amerikai sajtóban jelentek meg és erőteljesen befolyásolták a közvéleményt, valamint az amerikai kormányt is, melynek eredményeként aztán megvalósulhattak Wallenberg mentőakciói.
Korábban írtuk:
Budapest mellett kedden Pécsett is megemlékezéseket tartanak a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából. Hatvankilenc évvel ezelőtt ezekben a napokban tették kötelezővé a Pécsett élő több mint négyezer zsidó számára a sárga csillag viselését, korlátozták az élelmiszer-ellátásukat, megtiltották utazásukat. Júliusban pedig a környező települések zsidóival együtt mintegy ötezer embert tettek az Auschwitz felé tartó vonatokra. Kilencven százalékuk soha nem tért vissza.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, április 16-án Budapest mellett Pécsett is tartanak megemlékezéseket (lásd keretes írásunkat). A több, mint fél évszázaddal ezelőtti pécsi események felidézéséhez Vörös István Károly történészt hívtuk segítségül, aki a Pécs Lexikonban is megemlékezett 1944 szörnyű tavaszáról.
– Az 1944. március 19-i német megszállás a közvetlen életveszélyt hozta el az addig viszonylagos békességben élő zsidóság számára – meséli Vörös. A Pécset megszálló német csapatokkal együtt ugyanis a városba érkezett a Gestapo is, amely a Tímár utcai Izraelita Szeretetházban rendezte be főhadiszállását, s kezdett hozzá a pécsi zsidóság kiemelt személyiségeinek letartóztatásához. Április elejétől kötelezővé tették a sárga csillag viselését minden pécsi zsidó számára, korlátozták élelemhez való hozzájutásukat, megtiltották utazásukat.
A pécsi zsidók kényszerlakhelyre költöztetését egy április végi határozatban rendelték el, május 8-án pedig meg is kezdődött a mai MÁV-bérház alig két hétig tartó gettóvá alakítása. Május 20-ra több ezer ember zsúfolódott össze a komplexumban.
– A beköltözőktől még komoly lakbért is kértek, arra hivatkozva, hogy túl sokan laknak egy-egy otthonban, így lelakják a lakásokat – érzékeltette lapunknak a szélsőjobb hatalom cinizmusát Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség vezetője.
– A területet csak engedéllyel vagy munkavégzés céljából lehetett elhagyni, nem volt közvilágítás, az orvosi ellátást is a gettón belül oldották meg, ahogy központi konyhát is létrehoztak. Az élet kínkeserves volt, hiszen több ezer ember zsúfolódott össze ott, ahol csak százaknak jutott volna megfelelő hely – magyarázza Goldmann.
Vörös István Károly kutatásai szerint nem tudható biztosan, hány zsidó élt a gettóban, számuk 2.700 és 3.400 közöttire tehető. Az viszont bizonyos, hogy június végére a pécsi gettó a dél-dunántúli régió „zsidótlanítási” gyűjtőhelyévé, bevagonírozási központjává vált.
– Június 29-én a gettó lakóit összehangolt rendőri és csendőrségi akció keretén belül kísérték át a Lakits-laktanyába (egykori épület az orvosi kar főépületével szemben, a Szigeti út déli oldalán), ahol német katonák vették át őrzésüket. A környező települések zsidóival együtt 5000 ember zsúfolódott ott össze alig elviselhető körülmények között – áll Vörös leírásában.
– Pécsről július negyedikén vitték el a zsidókat marhaszállító vagonokkal Auschwitzba. A legtöbbjüket azonnal elgázosították, kis részüket – a fiatalokat, az életerős férfiakat – munkaszolgálatra fogták – mondja Goldmann. A deportálás után napokon belül elkezdődött a korábban a zsidó családok otthonaként szolgáló 727 lakás kiutalása, a zsidók vagyontárgyainak leltározása.
Goldmann azt mondja, 1945 márciusában tértek vissza a városi zsidó lakosság első polgárai két fiatal, Somogyi Izsó tizenéves fiainak személyében. Őket összesen legfeljebb ötszázan követték; a Pécsről elvittek alig tizede tért haza.
– Sokan továbbálltak más országokba, vagy egyenesen máshová mentek, nem Pécsre. Az itt élőkre, elhurcoltakra viszont még a dédunokák, ükunokák is visszatérnek emlékezni minden év júliusának első vasárnapján, amikor a pécsi zsidóság tragédiáját idézzük fel – magyarázza.
[frame]
Április vagy július?
Pécsett a legnagyobb megemlékezések júliusban vannak, annak az évfordulóján, amikor a városból elindultak a zsidókat szállító vonatok. Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen, hiszen ezen a napon létesítették az első gettót. Az első április 16-i megemlékezést 2001-ben tartották. Pécsen a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiumának dísztermében kedden 15 órától rendeznek megemlékezést, amelyen Páva Zsolt, a város polgármestere mond beszédet. Ezután séta indul az emlékezés helyszíneire, ahol koszorút helyeznek el. Ezt 17 órától a holokauszt témáját feldolgozó kiállítás megnyitója követi a Zsolnay-negyedben. A részletes program ITT található.
[/frame]
