Konferenciát és szimpóziumot rendeznek a Zsolnay Negyedben szerdán napközben, a késő délutáni órákban pedig a „Kis esti viták” keretében lesz szó a pécsi porcelán jövőjéről.
Mint azt Komor István, a Zsolnay Örökségkezelő Kft. divízióvezetője elmondta, a két évvel ezelőtt alapított Dél-Dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter szervezésében megvalósult esemény középpontjában a következő évek, évtizedek várható tendenciái, a Zsolnay jelentősége állt.
Éppen ezért szerdán egy mértékadó, nemzetközi tapasztalatok megismerését is megcélzó szakmai konferenciát rendeztek. A rendezvény alaptematikája szinte természetes módon adódott. A technológiai újdonságok mellett a tematika része volt az oktatás és termelés kapcsolata, valamint egy olyan terület, az örökségipar, amelynek az innovatív folyamatokra gyakorolt pozitív hatását csak a legutóbbi években kezdjük felismerni.
A konferencia programjának összeállításakor figyelembe vették a környezetünk „klaszteren kívüli” történéseit is. Így került a programpontok közé a „Merre tovább, Zsolnay?” című beszélgetés, amely a „Kis esti viták” pécsi közéleti vitasorozat kerámia tematikájú elemeként kitűnő lehetőség e – látszólag csak szakmai – kérdés szélesebb társadalmi recepciójának megismerésére.
Ennek kapcsán Patartics Zorán, a vitasorozat házigazdája elmondta: folyamatosan keresik a kapcsolatot a város jövője iránt érdeklődő civilekkel, ezért is hozták létre az EKF – a fal http://ekf.afal.hu/ című internetes fórumot, s ezen apropóból született meg a „Kis esti viták” programsorozat.
Az esemény különleges eleme volt a „Porcelán-Pécs-Zsolnay” szimpózium hároméves munkáját bemutató kiállítás. A Zsolnay-gyár történeti működésében folyamatosan jelen volt a kortárs művészet. Az aranykor világsikert arató tárgyai a legtöbb esetben egy-egy neves művész nevéhez kötődnek, és az államosítások után is olyan művészekkel került a gyár kapcsolatba, mint Martyn Ferenc, Zeisel Éva vagy éppen a nemrégiben elhunyt Fürtös György.
Az Európa Kulturális Fővárosa évére való készülődés lázában született a gondolat, hogy újra kellene éleszteni ezt a nemes tradíciót. Az elmúlt három évben majd’ 20 magyar művész – köztük néhány igazi élő klasszikus – mondta el munkáin keresztül, hogy mit gondol a porcelánról, a Zsolnayról, a gyár esetleges jövőjéről.
